Csúszdán ül a fél ország

2013.04.17. 22:32

Szakadék szélére vagy agyagos lejtőre nem érdemes házat építeni, a csatornák hiánya miatt ugyanis egyre nagyobb a csuszamlásveszély. Ha mégis ilyen helyen van a házunk, akkor sok csapadék vagy hóolvadás után érdemes figyelni az új repedéseket. A beszoruló ajtók és ablakok is jelzik, hogy már mozog alattunk a föld.

Vagy hat éve már, hogy hatalmas zajra ébredt egy család a Duna melletti, gyönyörű kilátással rendelkező telken, és amikor kimentek a kert végébe, már egy méterrel kevesebbet kellett sétálniuk. A kert vége ugyanis leszakadt. Másnap, újabb nagy robaj kíséretében további három méterrel rövidült meg a telek. Ma már telek sincs: belépcsőzték, hogy megakadályozzák a partfal további összeomlását.

Szinte minden évben történnek hasonló esetek, az egyik legsúlyosabb 2010-ben volt, amikor két kisgyereket temetett maga alá a leomló löszfal Ságváron. 2010 szokatlanul csapadékos év volt, és így indult 2013 is, nem véletlen, hogy megint megszaporodtak az omlásokkal, csuszamlásokkal kapcsolatos hírek: legutóbb például Fonyódnál, ahol átmenetileg a 7-es főutat is le kellett zárni, és Verőcén, ahol egy 30 méteres fal egy darabja szakadt le, de szerencsére itt nem sérült meg senki.

"Nem érdemes örökpanorámás telket venni egy magaspart peremén" - mondja Horváth Erzsébet, az ELTE Természetföldrajz Tanszékének docense. "Löszből álló magaspartok vannak a Duna jobb partján és a Hernád völgyében. Ezeken a helyeken van a leglátványosabban a felszínen a lösz, az egyik leggyakoribb hazai kőzet."

Forrás: MTI
Löszfal peremére épült ház, illusztráció

Nem a lösz csúszik

A lösz a jégkorszakok hagyatéka: ekkor mozgatták meg a hideg szelek a Kárpát-medencében azt a finom kőzetlisztet (port), amely aztán lerakódott, és mésszel összecementálódott. Az így létrejött szürkéssárga színű, szárazon nagyon kemény és jól megálló kőzet Magyarország területének körülbelül egyharmadát borítja. A legtöbb helyen azonban már talaj is képződött rajta, így nem látható közvetlenül a felszínen, de szerkezete feltárul útbevágásokban, löszmélyutakban, magaspartok peremén.

A probléma a régebbi talajokkal van. A jégkorszakokban sem volt ugyanis egyenletesen hideg, és a melegebb, nedvesebb időszakokban - a jelenlegi állapotokhoz hasonlóan - talajok képződtek. A klíma hidegebbre fordulásával ezekre aztán megint lösz települt, és ez többször is megismétlődött. A végeredmény: a löszben régi (fosszilis) talajok vannak eltemetve, sötét rétegek formájában. Ezeknek a talajoknak viszont már magasabb az agyagtartalma, így fölöttük össze tud gyűlni a löszön átszivárgó víz (az agyag vízzáró). Ha elég víz gyűlik össze, akkor az agyagos talajon egyszerűen lecsúszik a fölötte lévő lösztömb.

Az ilyen csuszamlások csapadékos időben, illetve hóolvadás után gyakoribbak. A hóolvadás egyébként még rosszabb ilyen szempontból, mert az összes megolvadó víz beszivárog a pórusokban gazdag löszbe. A lösz akkor is átázhat, amikor az árvíz miatt megemelkedő folyóból beszivárog a víz a parti löszfalakba. Amint a vízszint újra lecsökken, az átázott lösz lecsúszhat a mederbe, erre Dunaföldvár az egyik példa.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Löszfal pereméhez közeli házak a Tolna megyei Bölcskén

Nem csak a lösz csúszik

Ezek a jelenségek a dunai magaspartokon a leglátványosabbak, de fontos megjegyezni, hogy nem végig kíséri löszfal a folyót. Északról dél felé haladva egészen Dunaújvárosig többnyire homokos, agyagos, kavicsos üledék van a felszínen, ez a lösznél valamivel idősebb (de néhány millió évével még ez is fiatal kőzeteknek számít). A lényeg azonban itt is az agyag, amelyen a homok és a kavicstestek ugyanúgy le tudnak csúszni, mint a lösztömbök.

Ez történik például évek óta Kulcs partjainál, ahol a Dunától távolabb lévő löszfal előtti, törmelékes terület csúszik a folyó felé. "Ha valahol egy domboldal van, ha egy kőzet- vagy üledéktömeg lejtője meredek, akkor ez lefelé és kifelé akar elmozdulni. A magyarországi csuszamlások egyik oka az emberi beavatkozás: autópálya-építés, vasúti bevágások, üzemek telepítése miatt megbontanak egy lejtőt, amely utána folyamatosan csúszik. Tudom, hogy geoszadizmus azt mondani egy csuszamlásra, hogy szép, de az egyik legszebb példa az óbudai téglagyárak területén lévő eset, ahol elszedték a lejtő lábát. A másik ok a természet, például egy folyó bevágódása. A Duna például évszázadonként négy métert hátrál, és megy nyugat felé" - mondja dr. Farkas József, a BME Geotechnikai Tanszékének vezetője.

Dunaújvárostól délre aztán (Dunaföldvár, Paks térségében) már valóban lösz alkotja a magaspartot. Minél magasabb és meredekebb a fal, annál könnyebben megcsúszhat. A védekezés egyik gyakori módja ezért az, hogy csökkentik a fal meredekségét. Dunaújvárosnál például belépcsőzték a falat, amely óriási terhelést kapott a Dunai Vasmű felépítésével. A teraszok falából csövek lógnak ki, ezek vezetik ki a vizet az alagcsövekkel ellátott lösztestből. Meg lehet fogni a falat erősen bevashálózott rézsű kialakításával is, a támfal azonban Horváth Erzsébet szerint csak illúzió. Ez ugyanis nem csökkenti a fal meredekségét, és csuszamlás esetén azonnal alapjaiból kidől.

Mit tehetünk, ha már egy löszfal peremén, vagy általában egy csuszamlásveszélyes lejtőn van a telkünk? Házat semmiképpen ne építsünk rá, de ha már ezen is túl vagyunk, a legfontosabb a repedések figyelése. A csuszamlást sokszor új repedések megjelenése előzi meg, sok csapadék vagy hóolvadás után érdemes ezeket figyelni a fal pereménél. Az épületen létrejövő új repedések (vagy a régiek szélesedése), a beszoruló ajtók és ablakok is jelzik, hogy már mozog a "föld".

Csúszik az ország

Egy másik gyakori eset, ha a löszfal a telek végében áll. Gyakori helyzet ez a Gödöllői-, Szekszárdi- és Tolnai-dombságban, ezek azok a területek, ahol a lösz sok helyen még eredeti helyén áll, nem pedig lepusztult, törmelékes formában van jelen (az ország löszös területeinek nagy részén már ez utóbbi a helyzet, és itt a lösz már teljesen ártalmatlan). A csuszamlások ellen itt is a fal meredekségét csökkenthetjük, és nem érdemes túl közel építeni hozzá a tyúkólat vagy kerti vécét. A támfalnak itt van némi értelme: az omlások ellen jó lehet. Ilyenkor a lösz leggyakrabban szárazon, kisebb-nagyobb tömbökben szakad le, például gyökerek vagy fagyaprózódás hatására. Az omladékot megfoghatja egy támfal.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Összegezve: löszből, illetve más üledékes kőzetből álló falak peremére nem érdemes építkezni, ahogyan az ilyen falak tövébe vagy csúszós lejtőkre sem. A csúszásveszély különösen sok csapadék és hóolvadás után jelentős. Farkas József elmondta: egyre jobban nyílik a közműolló, ami azt jelenti, hogy az 5-600 méter mélyről kiszívott víz jelentős része a felhasználás után nem kerül be a vízfolyásokba, hanem elszikkad a talajban, az ország épületeinek körülbelül a fele ugyanis még mindig nincs csatornázva.

"Kulcson annak idején fillérekért vásároltak gyönyörű panorámás telkeket a parton, de ide nem lett volna szabad építkezni. Voltak sokmilliós villák is, amelyekből alig maradt valami. Sok ilyen hely van még az országban, és ezekre elvileg nem adhatnának ki építési engedélyt" - mondja a szakember.

KAPCSOLÓDÓ CIKK