Úgy lesz kötelező a póráz, hogy nem lesz az

2013.04.17. 13:47

Mégsem lesz szabálysértés a póráz nélküli kutyasétáltatás, de ettől még továbbra is kötelező marad a póráz a lakott területeken. Egy városi kutyás vizsga megoldás lehetne, egy kutyakiképző szerint azt kéne megoldani, hogy a sikerrel vizsgázó állatok sétálhassanak póráz nélkül.

Nagy felzúdulást váltott ki a kutyatulajdonosok között az elmúlt pár hétben a szabálysértési törvény tervezett módosítása, amely szerint szabálysértés lett volna a póráz nélküli kutyasétáltatás belterületen. Néhányan azonban a kutyások közül is úgy gondolták, hogy szükség van a pórázra, mert a kutyában nem lehet megbízni. Szerintük a kutyafuttatók számának a növelésével lehetne ellensúlyozni a kötelező pórázt.

A tervezett módosítás végül nem került bele a végleges javaslatba, amelyről jövő héten tárgyal majd a parlament. Az [origo] kérdésére a Belügyminisztérium egy szűkszavú válaszban annyit közölt, hogy szakmai egyeztetések után döntöttek úgy, hogy a szabálysértési törvény módosításának tervezetéből kikerül a kutyák pórázon való tartásának kötelezettsége.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Ugyanúgy büntethető, aki póráz nélkül sétáltat

Valójában azonban eddig is tilos volt a póráz nélküli kutyasétáltatás közterületen, és továbbra is büntethető lesz a gazda, ha nem köti meg a kedvencét.

"A szabálysértési törvény azt mondja, hogy vadászterületen és természetvédelmi területen kötelező a póráz, illetve a felügyelet nélküli vezetést tiltja. Vagyis főszabályként belterület közterületén nem kötelező a póráz" - mondta az [origo]-nak Szécsényi László ügyvéd. "Ugyanakkor a 41/2010-es Kormányrendelet szerint belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Ez a szabály egyezik az önkormányzatok ebtartási rendeletének koncepciójával, amely közterületen szintén pórázhasználatot ír elő, kivéve a kutyafuttatókat" - tette hozzá. Ezek szerint tehát az, hogy a szabálysértési törvénybe nem kerül bele a kötelező póráz, semmilyen változást nem jelent. Az önkormányzati rendelet alapján a közterület-felügyelő továbbra is büntethet. Az más kérdés, hogy utána akár bírósághoz is lehet fordulni a jogszabályok összehangolatlansága miatt.

"A helyzet elég ellentmondásos, hiszen éppen a legmagasabb rangú jogszabály a legmegengedőbb. Viszont kétségtelen, hogy az alacsonyabb rangú jogszabály nem ellenkezhet a magasabbal, vagyis a törvénnyel" - mondta Szécsényi. "A káosz ott kezdődik, hogy nem világos, hogy a kutyatartás kérdéskörében ki jogosult rendelkezni" - mondta a jogász. Erre utal az is, hogy bár valójában nem eredményezne lényegi változást a szabálysértési törvény módosítása, a Belügyminisztérium mégis kihátrált a kötelező póráz mögül, így pedig a joghézag továbbra is fennáll.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

 

Szécsényi szerint olyan szabályozásra volna szükség, amely világosan meghatározza a jogalkotási hatásköröket, és lehetőséget biztosít arra, hogy a tanult kutyák bizonyos mentességeket kapjanak, például a kötelező póráz alól. Az ügyvéd szerint ez azért is fontos lenne, hogy a kutyatartási szabályok az emberek és kutyák kiegyensúlyozott együttélését segítsék, és ne az értelmetlen bírságolás formájában történő sarcolást.

Rosszul használjuk a pórázt

A szabálysértési törvény módosítása ellen nyílt levélben tiltakozott Korom Gábor, a Tükör Módszer alapítója, a Népszigeti Kutyaiskola volt vezetője. A megoldást szerinte is egy vizsga jelenthetné, amely jogokkal ruházná fel azokat, aki megfelelnek. Ehhez a kezdeményezéshez több civil szervezet is csatlakozott, például az EB OVO, az Újlipótvárosi Kutyások Köre és a Noé Állatotthon. A vizsgarendszer a kutya szocializáltságát és gátolhatóságát mérné városi környezetben, és az első próbavizsgát meg is tartották április 13-án.

"A kutya természetes adottságait tekintve egy rendkívül fejlett szociális lény, ezért is lett az ember társa" - mondta Korom Gábor. "Akkor tud harmonikusan együtt élni az emberrel, ha a környezet szociális ingereire felkészült, azokat feltérképezi. Erre az ideális időszak a 6 hetestől 6 hónapos korig terjedő szivacskorszak, amikor a kutya magába szívja a környezetéből érkező információt. A póráz ezt ellehetetleníti, mert bizonyos helyzeteket az állat megkötve nem tud átélni. Ráadásul az ember pórázon általában gátolja a kutyát, így az nem tanulja meg, hogy mit szabad, és mit nem" - mondta a szakértő. Erre jó példa, hogy ha az állat ételt talál az utcán, és a gazda mindig elhúzza onnan pórázzal, akkor a kutya nem tanulja meg, hogy az ennivalót nem szabad felvenni. A kutyaoktató szerint így pont ellenkező hatást érünk el, és ahelyett, hogy a nem kívánatos dolog közömbössé válna, inkább érdekes lesz a kutya számára.

Forrás: AFP/Hemis.fr

 

A nem megfelelően használt póráz a kutyák közötti kommunikációban is sok problémához vezethet. A feszes póráz ugyanis növeli a kutyában a feszültséget. Két kutya találkozásakor a helyes viselkedés az, ha mindkét gazda meglazítja a pórázt, így a kutyák nyugodtabban tudnak ismerkedni. "Ha a gazda mindig elvonszolja a kutyáját a másiktól, akkor belelovallhatjuk az agressziós megoldásba. Ez pedig később, amikor a kutya már mentálisan is érett, akár odáig is vezethet, hogy az állat megsemmisítő agressziót mutat a környezetével szemben" - mondta a kutyaoktató.

Aki nem tudja irányítani a kutyát, inkább ne engedje el

A kutyafuttatók számának a növelése nem jelentene megoldást Korom szerint. "A futtatók általában nem nagyok, örülhetünk, ha a közparkokból egy kis részt lekerítenek. Az önkormányzatok lehetőségei pedig korlátozottak. Még ha lennének is nagyobb futtatók, akkor sem bírnák el a betóduló kutyatömeget" - mondta a szakértő. A kutyafuttatók ettől függetlenül elengedhetetlenek, mert sok kutyát nem lehet másutt elengedni, csak bekerített területen. Korom szerint a gond az, hogy a futtatóban közel sem lehet megfelelően levezetni a kutya energiáit.

Hölgy és ebe egy kutyafuttatóban Budapesten, a IX. kerületi Haller utcai parkbanForrás: MTI/Marjai János

 

A vizsga ellenzői részben azzal érvelnek, hogy a kutyákban nem lehet megbízni, és bármikor történhet valami olyan, amitől az állat megijed, és kiugrik az úttestre. A kutyaoktató szerint azonban nem a kutyában kell megbízni, hanem a gazdában és a kutyában együttesen. Ha például a gazda tudja, hogy a kutyája fél a mennydörgéstől, akkor neki ezekben a helyzetekben fokozottan figyelnie kell, akár úgy, hogy pórázra teszi a kutyát. "Iskoláinkban jellemzően nem a kutyát képezzük, hanem a gazdát készítjük fel, hogy a saját kutyáját megfelelően tudja kontrollálni. Abban kell bízni, hogy a gazda ezt fel tudja ismerni. Ha erre nem képes, akkor inkább tegye pórázra" - mondta Korom Gábor. Ebben a tekintetben tehát egy oldalon állnak a nem kutyásokkal.

A másik gyakran elhangzó kifogás, hogy a kutyaiskolák csak pénzt akarnak lehúzni a kutyatartóktól. Korom Gábor erre azt válaszolta, hogy ők csak ajánlásként, a tapasztalataik alapján dolgozták ki a vizsgarendszert, de nem szeretnék működtetni.

Megpróbáltuk a Belügyminisztériumtól megtudni, hogy milyen változásokra számíthatnak a jövőben a kutyások, illetve elképzelhető-e, hogy lesz kutyavezetői vizsga, de azt válaszolták, hogy az nem az ő hatáskörükbe tartozik.

A kutyások egy etikai kódexben foglalták össze a városi kutyatartás szabályait. Ennek része az ürülék felszedése, a kutya kontrollálása különböző helyzetekben, és más emberek kéréseinek, véleményének tiszteletben tartása.