Az első látványos kép a novemberi szuperüstökösről

A Hubble űrtávcső lefotózta az ISON üstököst, amely az év végén szabad szemmel is látható, a remények szerint igen látványos jelenség lesz az égbolton. Néhány hónap stagnálás után ismét megindult az égitest fényesedése.

A felvételt 2013. április 10-én készítette a Hubble űrtávcső, és kedden közölte a NASA. A kép készítésekor az ISON (C/2012 S1) üstökös már a Jupiter pályáján belül volt, 618 millió kilométerre a Naptól. Már az alábbi kép bal oldalán is jól látható, hogy aktív az égitest: a Nap sugárzása fokozatosan felmelegíti a felszínét, aminek hatására a fagyott gázok szublimálnak. Így alakul ki az üstökös fényes magját övező ködös burok, a kóma. A kép az optikai (látható fény) tartományban készült, a kék színt csak utólag adták hozzá, hogy kiemeljék a részleteket.

Az ISON (C/2012 S1) üstökös 2013. április 10-én a Hubble űrtávcső felvételén

Az alábbi kép jobb oldalán kontrasztnövelés után látható az égitest, amit azért alkalmaztak, hogy még jobban feltáruljon előttünk a kóma belső szerkezete.

A kép nagyobb méretben itt látható

A képen a Nap iránya (To Sun) jobbra felfelé, kb. 2 óra irányában van. Ebben az irányban egy szökőkúthoz hasonló nyúlvány indul ki a magból. Ez egy olyan anyagsugár (jet, ejtsd: dzset), amelyben por áramlik ki az űrbe. (Korábbi, január 30-i észlelések alapján kiszámították, hogy az ISON magját percenként 51 tonna por hagyja el.) A kidobódott por a Nappal ellentétes irányba fordul, és hosszan elnyúlik az üstökös pályáján (a képen balra lefelé látszó, sokkal hosszabb és szemcsésebb nyúlvány a valóságban nem ennyire markáns, hanem a képfeldolgozás mellékterméke). Számítások szerint a Föld január közepén keresztezi az üstökös pályáját, ami jelentős meteorzáport eredményezhet.

Az üstökösmag a jelenlegi becslések szerint 5-6 kilométer átmérőjű. A kóma jelenlegi átmérője kb. 5000 kilométer, míg a csóva - amely jóval túlnyúlik a képen - 90 ezer kilométer hosszú. A kép elemzése jelenleg is zajlik, az eredmények alapján talán többet lehet majd mondani arról, hogy szabad szemmel mennyire lesz látványos a november végén napközelbe érkező égitest.

Az idén novemberben érkező ISON-t - a remélt pompás látvány miatt - gyorsan "szuperüstökösnek", sőt az "évszázad üstökösének" kiáltották ki. A korábbi előrejelzések szerint legnagyobb fényessége a teliholdéhoz lesz hasonló. Ezzel biztosan bekerülne az emberiség történetének öt legfényesebb üstököse közé. Március végi megfigyelések azonban kevesebb okot adtak az optimizmusra: a csillagászok nem biztosak benne, hogy az elnyúlt pályán keringő üstökös túléli-e egyáltalán a Nap megközelítését.

"Néhány hónap stagnálás után ismét megindult az üstökös fényesedése. Ha az égitest viszonylag nagy magját tekintjük, akkor biztató a helyzet, mert egy ekkora mag vélhetően nem fog széthullani a Nap közelében. El fogja érni a Nap közelségét, ahol aztán olyan erős sugárzás éri, ami mindenképpen jelentősen növeli majd a fényességét, attól függetlenül, hogy a korábbi hónapokban milyen ütemben fényesedett" - mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa az [origo]-nak.