A Föld gyomrába másznak le magyarok

Felfedezők Napja
Vágólapra másolva!
Mi lesz az elmúlt évek legkiemelkedőbb magyar kutatóexpedíciója? Két program maradt versenyben: egy olaszországi barlang feltárása és a bakonyi dinoszauruszok kiásása.
Vágólapra másolva!

20 év a földfelszín alatt - A Gortani Expedíció

Húsz éve, hogy magyar barlangkutatók rendszeresen felkeresik az olaszországi Canin-plató tömbjében elhelyezkedő Michele Gortani-barlangrendszert. Kutató-expedícióikkal folyamatosan tárják fel az addig ismeretlen járatokat, hogy a barlang több kilométeres járatrendszerét újabbakkal növelhessék, elemezhessék kialakulását, barlangtani sajátosságait. A barlang ismert hossza a kezdeti 13-ról a feltárások eredményeként 43 km-re növekedett, ebből 21 km a magyarok által feltárt szakasz.

Forrás: A Földgömb

Ám míg hazánkban az új járatok feltárása elsősorban a törmelék eltávolításából áll, addig itt a kutatóknak a több száz méter mély kürtők és vízszintes járatok labirintusában kell megbirkózniuk a mászás jelentette nehézségekkel - a nedves, sáros, csúszós barlangi környezetben sokszor folyamatosan, akár heteket is a földfelszín alatt töltve.

Forrás: A Földgömb

Az újabb járatok felfedezésének és dokumentálásának egyik kulcsa az a korábban magyarok által még nem alkalmazott mászótechnika volt, mellyel méterről-méterre haladva hódították meg azt a 200 méteres kürtőt, mely újabb járatrendszer megismeréséhez vezetett. A barlangkutatók a mélybe magukkal vitt fúrókkal rögzítették a kürtők falába a köteleket és haladtak felfelé.

Forrás: A Földgömb

A teljes kürtő kimászása összesen 3 év expedícióinak eredménye volt, miközben az új mászótechnika alkalmazását folyamatosan tökéletesítette a Börcsök Péter vezette kutatócsoport. Az expedíciókon összesen 175 ember vett részt az elmúlt 20 év alatt. A megújuló önerős expedíciók és az elért eredmények bizonyítják, hogy magyar barlangkutatók is képesek nemzetközi összehasonlításban is elmismerésre méltó eredményt elérni. A kutatás még nem zárult le, kis szerencsével akár Olaszország leghosszabb járatrendszere válhat a Gortani-barlangból, melynek feltárása jelentős részben magyarok nevéhez fűződik.

Forrás: A Földgömb


Magyar dinoszauruszok nyomában

A 2000-ben felfedezett és azóta rendszeresen kutatott késő-kréta korú iharkúti (Bakony) ősgerinces lelőhely az első a mai Magyarország területén, ahonnan szisztematikus ásatások révén egy gazdag, a földtörténeti középkorból származó gerinces faunát ismertünk meg. Mára számos csontváz és több ezer izolált csontlelet került elő, több mint 30 különböző gerinces faj maradványai a halaktól a dinoszauruszokon át egészen a madarakig.

Forrás: A Földgömb
Ősi Attila

A nemzetközi szinten is jelentős bakonyi gerinces lelőhely egyik különlegessége, hogy néhány millió évvel idősebb a többi, késő-kréta korú európai gerinces lelőhelynél, így olyan időintervallumot képvisel, mely a szárazföldi gerincesek szempontjából Európában eddig jószerivel ismeretlen volt. A kutatás vezetője Ősi Attila palontológus a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának tagja - csapatával - több, eddig ismeretlen fajt írt le a lelőhelyről, melyek révén méltán vált világhírűvé a helyszín és az expedíciós körülmények között folytatott, megfeszített, tervszerű munka.

Forrás: A Földgömb
Az Ajkaceratops fejrekonstrukciója

Hogy a két kutatóexpedíció közül melyik nyeri el a Magyar Felfedező Nagydíjat, kiderül a Felfedezők Napján, amelyet május 11-én rendez A Földgömb magazin Budapesten, a Millenáris D csarnokában. Az érdekes előadások, játékok, gyerekprogramok mellett innen indul a Közép-Ázsia Expedíció 18 000 kilométeres útjára. A részletes program a www.felfedezoknapja.info címen látható, a belépés ingyenes.