Rejtély, ki tenyerelt a barlang falára

Az utóbbi években kiderült, hogy Neander-völgyi rokonaink nem is voltak olyan primitív barlanglakók, mint korábban gondolták. Több kutató szerint elvont gondolkodásra, így a művészetek gyakorlására is képesek voltak.

A Neander-völgyi emberek (Homo neanderthalensis) gondolkodási képességeinek értékelése megosztja a szakembereket. Egyesek úgy vélik, hogy nagy agyuk ellenére kognitív képességeik meg sem közelítették a modern emberekéit. Szerintük például a Neander-völgyieknek tulajdonított barlangrajzokat vagy nem ők, hanem az akkortájt Nyugat-Európába érkezett modern emberek (H. sapiens) készítették, vagy csak szolgaian másolták a modern emberek kultúráját.

Azonban nem mindenkinek ilyen lesújtó a véleménye a Neander-völgyiek kognitív képességeiről, írja Tim Appenzeller a Nature legutóbbi számában. Közéjük tartozik Joao Zilhao, a Barcelonai Egyetem archeológusa, aki az egyik élharcosa annak az elképzelésnek, hogy a Neander-völgyiek gondolkodási képessége megegyezett a miénkkel. Ennek egyik bizonyítékát a spanyolországi El Castillo barlangban lévő falfestményekben látja. Az 1903-ban felfedezett barlang falát egyszerű képek - homályos, vörös korongok, körülrajzolt kezek, bölények körvonalai - borítják. A képeket egészen mostanáig az Európába eljutott kőkorszaki emberek műveinek tartották - Zilhao szerint tévesen.

A festmények eddiginél pontosabb kormeghatározását most végzi Alistair Pike, a Southamptoni Egyetem archeológusa. A kutató fogorvosi fúróval csiszol le parányi mintákat a festmények felületéről (úgy, hogy ne sértse magát a festékréteget), és ezek radioaktívurán-tartalma alapján határozzák meg a képek korát. A barlang falán ugyanis az évezredek folyamán több helyen lecsurgó talajvízből kalcitréteg vált ki. A fehér foltok - amelyekből a minták származnak - kevés uránatomot is tartalmaznak. Ezek bomlása radioaktív óraként használható. Az óra azóta ketyeg, hogy a kalcit kialakult a festmények felületén.

Negyvenezer éves kéznyomok az El Castillo-barlangban Forrás: Pedro Saura

Az első eredményeket tavaly júniusban tették közzé. Ezek szerint a legidősebb festmény - egy egyszerű vörös folt - kora legalább 40 800 év. Ez nagyjából megegyezik azzal az időszakkal, amikor a modern emberek elérték Nyugat-Európát. Pike és munkatársai azonban úgy gondolják, hogy az újabb - a festmények felszínéhez közelebbről vett - minták alapján akár több ezer évvel is idősebbnek bizonyulnak a műalkotások. Ez esetben a festményeket csakis Neander-völgyiek készíthették, mert az emberek közül akkoriban kizárólag ők éltek már Európában.

A választ csak jövőre fogjuk megtudni. Ha a kormeghatározás a Neander-völgyieknek "kedvez", akkor valószínűleg végképp sutba kell dobni a képet, amely az állati barlanglakóként karikírozott ősi emberekről korábban kialakult, és el kell ismerni, hogy elmebeli képességük hasonló volt a miénkhez. Képesek voltak az elvont gondolkodásra, a szimbolizmusra, és műalkotásokat is létrehoztak.

Addig (sőt valószínűleg az eredmények megjelenése után is) azonban további heves vitákra kell számítani. A Neander-völgyi háború középpontjában ugyanis egy másik barlang áll, a franciaországi Grotte du Renne. Az 1950-es években folytatott ásatások során zavarba ejtő készítmények kerültek elő innen. Találtak csontból készült árakat, jellegzetes kőpengéket és kőkori csecsebecséket, például felfűzhető állatfogakat.

Ezek az Európában élő első modern emberekre jellemző műtárgyak alatt voltak eltemetve, ami arra utalt, hogy a tárgyak korábbi eredetűek. Így tehát felsejlett egy meghökkentő lehetőség: ezeket a stílusú (úgynevezett châtelperroni) készítményeket a Neander-völgyiek állították elő. Az ellentábor azonban nem hagyta magát. Véleményük szerint még ha igaz is, hogy ezeket a tárgyakat Neander-völgyiek készítették, akkor sem ők találták ki ezeket, hanem lemásolták a már itt élő modern emberek kultúráját.

Súlyos csapást mért a fejlett Neander-völgyi kultúra elméletre 2010-ben Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem kormeghatározó szakértője, aki új szénizotópos kormeghatározással arra a következtetésre jutott, hogy a barlang rétegeinek sorrendje megváltozhatott, így összekeveredtek az idősebb maradványok az újabbakkal. Zilhao és kollégái hónapokon belül visszavágtak egy elemzéssel, amely szerint a barlangi rétegek érintetlenek, és hiteles a Neander-völgyi kapcsolat.

A Neander-völgyiek kognitív képességeivel kapcsolatos vitát valószínűleg a spanyol El Castillo barlang újabb kormeghatározási eredményei sem fogják végleg eldönteni, de Zilhao bízik abban, hogy egyre több szakembert tud megnyerni az "okos" Neander-völgyi elképzelésnek.