Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok

2013.06.13. 11:55

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és nagyon romantikus korszakhoz, a XIX. század második feléhez - a szabadságharctól kezdve a megtorláson át egészen a kiegyezésig. 4. rész.

1. rész: Meg kell értenie, ebbe a szégyenbe belehalok

2. rész: Átkozott magyar némberek

3. rész: Ön mióta ekkora magyar?

***

4. rész: Talán jönnek még jobb napok

Még Haynau halálának évében kitört a krími háború, az orosz birodalom és az angol-török-olasz-francia szövetség között. Ausztria, bár tudta, hogy tartozik, nem segített a cárnak. Nem akart az angolokkal és a franciákkal ujjat húzni. Oroszország egyedül maradt, és elbukott. Kossuthék pedig hiába hitték, hogy a háború kiterjed majd Magyarországra is, és új szabadságharc kezdődhet.

Maderspach Károlyné Buchwald FranciskaForrás: A Maderspach család archívuma

Maderspach Károlyné már Aradon értesült az évekig húzódó háború eseményeiről. 1854-ben elhagyta Pestet, családjával ide költözött. Majd visszament Ruszkabányára, aztán az erdélyi Hacazsel-Vaspatakra, ahol Viktor fia a helyi vasgyárat működtette. 1857-ben eladta a ruszkabányai bánya- és kohóbirtokot egy konzorciumnak. A másik vasgyár nem bírt versenyezni a beözönlő angol árukkal, hamarosan az is piacra került. Maderspach Károlynét már nem kötötte semmi a környékhez. Szakított a múlttal, hogy végleg a fővárosba költözzön.

Pesten ekkor már senki nem beszélt Haynauról. Az is feledésbe merült, hogy egykor utca viselte a nevét a belvárosban. Egyszer nagy esőzés volt. A vízcseppek lemosták egy Zrínyi utcai ház falát. Lejött a meszelés. És a Zrínyi felirat felett újra feltűnt a Haynau Gasse neve. Villámgyorsan lemeszelték újra. De mégsem elég gyorsan. Az Üstökös, Jókai szatirikus lapja 1860 decemberében közölt egy képet a leázott falról, és a két feliratról….

Ausztria helyzete egyre gyengült Európában. A katonai kudarcok, a passzív ellenállás és a gazdasági problémák megbuktatták a Bach-rendszert. 1848-49 óta először újra összeült az országgyűlés. Egyesekben felmerült a gondolat, hogy újabb véres szabadságharc helyett talán ki is lehetne egyezni a császárral. A politikai aktivitás megnőtt, az 1849-es szennyes ügyeket is elkezdték szellőztetni. Kezdtek megnyílni a börtönkapuk is. Amikor a császárral valami jó dolog történt, megházasodott, gyermeke született, esetleg trónra lépésének évfordulóját ünnepelte, azt rendszerint részleges amnesztia kísérte. Így szabadult ki –többek között - a morva származású, magyarul alig tudó, eredetileg 16 évi várfogságra ítélt Psota Móric is, Görgey kiváló tüzértisztje.

Maderspachné úgy érezte, itt az idő, hogy ő is elégtételt kapjon. Deák Ferencet keresi fel az Angol Királynő szállóban, ahol már évek óta lakik. (A szálló 1839-ben nyílt meg, a két évvel korábban trónra lépő Viktória királynőről kapta nevét. A mai Deák Ferenc utca 1. szám alatt volt az épület. A patinás hotel 1916-ban zárt be, 24 évvel később bontották le. Helyén ma emléktábla áll.)

Angol Királyné szállodaForrás: mek.oszk.hu

Kétszer is felkeresi a politikust, ide is fia kíséri. A haza bölcse nagy szeretettel fogadja. De segíteni, sajnos, nem tud. „Először átvette anyámtól a memorandumot melyben anyám az esetet leírja, másodízben pedig az ügyre nézve így nyilatkozott: Igazi satisfactiót csak az országgyűlés adhat önnek – lehet reparáció az által is, hogy az igazságot publikáljuk az összes bel és külföldi újságokban.” A kárpótlás Deák szerint is jár neki. Csak épp nem most. „Alkalmasabb időt kell bevárnunk, talán még jönnek jobb napok. A haza érdeke talán azt követelné, hogy fátyolt borítsunk a múltra, hiszen még szörnyűbb kegyetlenségek történtek mint az öné, hadd vigasztalja önt az a tudat, hogy szenvedett a hazáért” – jegyzi fel Maderspach Livius már idézett könyvében.

Maderspach Károlyné innentől már nem tett semmi lépést.

János fia az, aki megpróbál neki elégtételt szolgáltatni. Anyja tudta és beleegyezése nélkül felkeresi a Versecen élő, már nyugdíjas Gröber őrnagyot, a vesszőzés végrehajtóját. A Gluckmann kávéházban talál rá, biliárdozás közben. Egy nehéz dákóval úgy megveri, hogy az eszköz darabokra törik. A többi vendég menti ki az őrnagyot a kezei közül.

Hat évvel később megtörtént a kiegyezés. 1867. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá, feleségét magyar királynévá koronázzák. Ausztria és Magyarország egymás vállára borul. Ítéletek helyett nagylelkű gesztusok röpködnek. Teljes amnesztia következik, külföldről is visszajöhet, aki akar. Az országgyűlés 50 000 arany koronázási ajándékot szavaz meg az uralkodópárnak. Ferenc József és Sissi a rokkant honvédek, özvegyek, árvák javára ajánlja fel az összeget. 1873-ban megvalósul Szemeréék egykori álma, amiről már 1849-ben is született egy rendelet, Pest, Buda és Óbuda egyesítése.

Ferenc József koronázása BudánForrás: Wikipedia

Maderspachné hátralévő éveit már fővárosi polgárként élte le. Lányához, Antóniához és vejéhez, Wein Jánoshoz költözött a Vízivárosba, a Szalag utca 11.-be. Aminek Budapest egyesítése után már magyar neve van, a korábbi Langgasse (Hosszú utca) és Slangengasse (Kígyó utca) helyett. Veje a budapesti vízvezeték-hálózat egyik tervezője és megalkotója, a budapesti Vízművek első igazgatója. A Szalag utca 11.-ben volt először fürdőszoba Budapesten. (Ma már nincs meg a ház. A II. világháború után lebontották, helyén egy emeletes épület áll.)

Maderspach Károlyné 1880. december 6-én hunyt el a Szalag utcai házban. Vélhetőleg boldogan. Múltjára csak a botütések nyomai emlékeztettek a hátán. 27 évvel élte túl Haynaut.

Szalag utcaForrás: Fővárosi Levéltár

Buchwald Franciska az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraként halt meg. 13 évvel a kiegyezés után, amikor a múltat már kezdte békévé oldani az emlékezés. A közös dolgok rendezése volt soron. I. Ferenc József osztrák császárból, a forradalom és szabadságharc leverőjéből az évek során lassan Ferenc Jóska lett. Akinek piacokon árult filléres képe ott díszelgett a tisztaszobák falán, gyakran Kossuth portréja mellett.  És akiről már olyan mondák jártak, hogy 1849-ben valójában megkegyelmezett a magyar tábornokoknak. Csak a kegyelmi parancs késve érkezett meg Aradra. Illetve, ott volt az időben, csak a várparancsnok késve bontotta fel a levelet. Vagy Haynau direkt elszabotálta a parancsot. Szerette ő mindig a magyarokat, csak anyja, Zsófia hercegnő uszított ellenünk. Ő járta ki a halálos ítéleteket is. Csak közben a felesége rábeszélte, hogy mégis csak kegyelmezzen meg a tábornokoknak… (Igen, az a Sissi, aki 1849-ben 12 éves volt, és még nem is találkozott Ferenc Józseffel.) Az első világháború idején már Ferenc Jóska az, akinek szavára a férfiak bevonulnak katonának, hogy védjék a hazát. A nótákban csak Kossuth nevét kellett kicserélni az övére.

Maderspach Károlynét népes család búcsúztatta. A korabeli gyászjelentés szerint négy fia, lánya és 14 unokája. Weinek, Buchwaldok, Maderspachok. 1880. december 8-án kísérték utolsó útjára, a vízivárosi temetőbe.

Vagyis, mint később kiderült, ez nem az utolsó útja volt. De még csak nem is az utolsó előtti.

5., befejező rész pénteken: Egy forradalom, négy temetés - Egy koponya, fekete hajfürtökkel