Bemegy-e a Duna Budapestre?

2013.06.04. 16:30

A nagy kérdés a fővárosban is az, hogy a várhatóan vasárnap, rekordszinttel tetőző Duna átlépi-e a gátak, azaz Budapesten a felső rakpartok tetejét. Az elmúlt 11-12 év alatt ez már a harmadik olyan árvízi helyzet, amilyen a statisztikák alapján nem volt várható.

A Magyarország felé tartó rendkívüli árhullám a Közép-Európában lehullott irdatlan mennyiségű csapadék miatt alakult ki. A Duna felső vízgyűjtőjén helyenként 400 milliméter csapadék esett rövid idő (10-14 nap) alatt, de körülbelül 200 mm mindenhol leesett. Összehasonlításképpen: 2013 első negyedévében Magyarországon 250 mm volt a csapadékátlag, és ez kiugróan csapadékos három hónapnak számított.

A sok esőt egy úgynevezett magassági hideg légörvény okozta, amely igen kedvező feltételeket teremtett a csapadékképződéshez. Ezt a hatást fokozta az Alpok, feláramlásra kényszerítve a levegőt.

A Duna, az Inn, az Elba és a Rajna kiemelve

Marad-e a folyó a hullámtéren?

"A kérdés nem az, hogy a mederben lehet-e tartani a Dunát, mert a folyó már kilépett belőle. A kérdés az, hogy sikerül-e a hullámtéren belül tartani a folyót" - mondja dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének kutatója. A hullámtér a gátak között lévő rész, amely általában az ártérnek egy része. Budapesten ez a rakpartok tetejét jelenti.
Fontos szempont, hogy ez az árhullám az Alpok vízgyűjtőiről, azaz szinte teljesen az országon kívülről érkezik. Ezért a hazai időjárás szinte elhanyagolható az árhullám mértékének szempontjából. (Nem ez a helyzet a Tiszánál, ahol a Kárpát-medencében lehulló csapadék meghatározó az árvíz alakulásában.)

Importált árvíz: a piros négyzetek jelzik a dunai árhullám érkezését (3. fokú árvízvédelmi készültség), míg az ország többi részén, például a Tiszán nincs készültség (forrás: http://www.vizugy.hu/)Forrás: Vízügy

Ez azt is jelenti, hogy a beérkező víz mennyisége viszonylag pontosan megbecsülhető, azaz az árhullám mértéke jól előrejelezhető. Plusz-mínusz néhány deciméter hibahatár itt is van, ami a jelenlegi helyzetben akár probléma is lehet, tekintve, hogy az eddigi legmagasabb vízállások is megdőlhetnek. A szabályozás szerint a gátak tetejének (koronaszintjének) 1 méterrel kell a valaha mért legnagyobb vízszint felett lennie.

A Duna menti települések nagy része a folyót kísérő teraszokra települt, amelyek már ármentes területek. Budapest jelentős része azonban az egykori széles ártérre épült, vagyis arra a területre, ahol a folyó régebben árvíz idején szétterült. Az 1838-as nagy árvíz után megpróbálták megemelni az egész belvárost, főleg a pesti oldalon, a Kálvin-téren például 7 métert magasítottak. A nagyszabású tervet végül nem sikerült teljesen megvalósítani.

A héten érkező "történelmi" árhullámra várva most megint az a kérdés a fővárosban (is), hogy marad-e a Duna a hullámtérben, vagy kilép az ártérre (a Római parton ez biztosan bekövetkezik, mert az most is ártér).

Ennél nagyobb árhullámok is lehetnek

"Mindenki nagyon reméli, hogy a Duna a hullámtéren marad, hogy nem lesznek töltésszakadások, és hogy az ideiglenes gátmagasítások segítenek" - mondta az [origo]-nak Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkészlet-gazdálkodási referense. Budapesten a Római part a legkritikusabb. A hétfői, hosszabb távú előrejelzések szerint azonban víz nem fog átcsapni a rakpartokon, azaz nem jut be a város belsejébe. A maximális vízállás ugyanis 870-880 centiméter lehet a fővárosban, ez várhatóan vasárnapra esik majd.

Forrás: [origo] fotó

Az eddigi legmagasabb budapesti vízállás 860 cm volt 2002-ben. "Arra nincs semmi biztosíték, hogy a jövőben nem lesznek ennél még nagyobb árhullámok a Dunán, ahol nem lehet úgy védekezni, mint a Tiszánál. Egyrészt jóval nagyobb víztömegről van szó, másrészt a legtöbb helyen völgyben fut a folyó, így az ártéri tározás itt nem megoldás" - mondja Nagy Balázs.

A Közép-Európa feletti magassági hideg légörvény a következő napokban gyengül, a hatása fokozatosan megszűnik, de mire számíthatunk hosszabb távon? "Kicsi az esély arra, hogy a mostani árhullámhoz vezető időjárási helyzet megismétlődik, ugyanakkor az elmúlt 11-12 év alatt ez már a harmadik olyan árvízi helyzet, amilyen a statisztikák alapján nem volt várható" - mondja Varga György.

Árvízi tudósításunkat itt követheti.