Rákos Neander-völgyit találtak

2013.06.06. 07:38

Amerikai kutatók egy napjainkban gyakori csonttumor jeleit fedezték fel egy Horvátországban talált 120 000 éves Neander-völgyi bordacsonton.

A rosszindulatú daganatos megbetegedéseket sokan civilizációs ártalomnak tartják, de egy új vizsgálat szerint már őseinket sem kerülte el ez a kór. Az úgynevezett fibrózus diszplázia napjainkban a csonttumor egyik leggyakoribb formája. Eddig a legrégibb csontrákra utaló leletek korát 1000-4000 évesre becsülték. Amerikai kutatók legújabb kutatása azonban sok ezer évvel korábbra teszik a betegség emberi megjelenését.

A csontrákos bordacsont részleteForrás: www.plos.org

David Frayer, a Kansasi Egyetem kutatója és munkatársai egy Neander-völgyi emberhez tartozó, Horvátországban előkerült, nagyjából 120 000 éves bordacsonton fedezték fel a csontrák pusztító nyomait. Eredményeikről a PLOS ONE szabad hozzáférésű online folyóiratban számoltak be.

A Krapinában előkerült bordacsonton kívül nem találtak az adott egyedhez tartozó más maradványt, így a kutatók nem tudják megmondani, milyen hatást gyakorolt a tumor a beteg Neander-völgyi általános egészségi állapotára. A lelet viszont azt igazolja, hogy a még nem szennyezett környezetben élő Neander-völgyiek is fogékonyak voltak ugyanazon fajta ráktípusokra (legalábbis azok egy részére), mint a mai emberek.

Ez azért is jelentős felfedezés, mivel a Neander-völgyiek átlagos élettartama talán a fele lehetett a fejlett országokban élő mai emberekének, és más környezeti tényezőknek voltak kitéve. Meglepő, hogy ilyen körülmények mellett is kialakulhattak bennük a ma népbetegségként számon tartott daganatos betegségek bizonyos formái.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK