Megpróbálták összeroppantani, de mindent kibírt, három helyett két ernyővel is simán landolt. Gőzerővel folynak az előkészületek az új amerikai űrhajó, az Orion egy év múlva esedékes első próbaútjára, ahonnan sebességi rekorddal tér majd vissza a Földre.
Az Egyesült Államok jelenleg nem képes embert juttatni a világűrbe, de lassan összeáll a jövő űrhajója, a távoli célpontok meghódítására is alkalmas Orion. A fejlesztés helyzetéről év elején számoltunk be utoljára.
Két ernyővel is biztonságos
Július végén az Orion kabin eredeti nagyságú makettjével már a tizedik ejtőernyős leszállópróbát hajtották végre. A végleges Orion a Csendes-óceán vizére fog leszállni, ám a teszteket nehezebb, sivatagi körülmények között hajtják végre. Ezúttal a legfontosabb feladat annak eldöntése volt, a három közül két ejtőernyővel is biztonságosan lehozható-e a kabin (például ha leszállás közben elnyíródik az egyik ejtőernyő kötélzete).
Az amerikai Légierő C-17-ese 35 ezer láb (kb. 10,7 km) magasba emelte az Oriont, az Apollo program óta nem végeztek ilyen nagy magasságból ejtési próbát. Kiderült, hogy a szimulált hiba ellenére a leszállás biztonságos.
Egy hónapig nyúzták
Júniusban értek véget – sikeresen – az űrhajó statikus nyúzópróbái. A Kennedy Űrközpontban egy hónapon keresztül gyötörték, húzták és nyomták az Oriont, ezzel szimulálva a kabint érő mechanikus terheléseket. Hat méter magas szerkezetet építettek erre a célra, amelyben hidraulikus hengerek fejtették ki az Orion testére a nyomó- vagy húzóerőt.
Nyolc különböző típusú feszültséget szimuláltak, minden esetben a számított értékek 110 százalékával terhelték meg a modellt. Több mit 1600 pontban mérték a fellépő deformációkat. Az űrhajóra gyakorolt terhelés 7 és 120 tonna között változott. Eközben a kabin nyomásállósági tesztjét is elvégezték, az űrhajó kiállta a megpróbáltatásokat.
Az eddigi legnagyobb sebességgel tér vissza
Az Orion űrhajó 2014 szeptemberében, egy Atlas-IV rakéta tetején indul első próbaútjára a világűrbe, természetesen személyzet nélkül. (Ezt követően a második, még mindig személyzet nélküli próbarepülésre – legalább – három évet kell várni, mert a tervek szerint 2017-ben már a NASA még csak készülő, új hordozórakéta-rendszere viszi a világűrbe az Oriont.)
Az alig több mint egy év múlva sorra kerülő EFT-1 (Exploration Flight Test-1) nevű próbarepüléskor az Orion több mint 5800 km-re távolodik el a Földtől, ez a Nemzetközi Űrállomás keringési magasságának 15-szöröse, bár a Hold távolságának csak alig 1,5 százaléka. Visszatérésekor a légkörbe való belépési sebessége meghaladja 40 000 km/órát, ami közel 5000 km/órával nagyobb, mint bármely eddigi űreszköz visszatérési sebessége. Azért ilyen nagy a sebesség, mert ezzel szimulálják az űrhajó távolabbi célpontoktól, a Holdról, egy kisbolygótól, esetleg a Marsról való visszaérkezését. A légkörbe lépve a kabin külseje 2200 Celsius-fokra forrósodik fel, azaz jobban, mint az Apollo-kabinok visszatérése óta bármely űreszköz.