Ismeretlen vírusok százezrei fenyegetik az emlősöket

2013.09.03. 08:42

Amerikai kutatók először adtak jó közelítésű becslést az emlősöket, köztük az embereket megbetegítő vírusok számáról. Szerintük legalább 320 000 vírus támadhatja meg csak az emlősöket, és ezek nagy része még ismeretlen a tudomány számára.

Új stratégiát jelentett be egy nemzetközi kutatócsoport azon vírusok számának meghatározására, amelyek potenciálisan embereket és állatokat veszélyeztető járványokat hozhatnak létre. A gyakorlati kutatásokat új statisztikai megközelítéssel kombinálva a szakemberek úgy becsülik, hogy legalább 320 000 vírus vár felfedezésre a természetben csupán az emlősök között. A zoonózisok, azaz állatokról emberre terjedő, vírus okozta fertőző betegségekre példa többek közt az atípusos tüdőgyulladás (SARS), a nyugat-nílusi vírus, a HIV/AIDS, az ebola és a madárinfluenza.

A kutatást az EcoHealth Alliance, egy a helyi természetvédelemre és a globális egészségügyi problémákra koncentráló nonprofit társaság, valamint a Kolumbiai Egyetemhez tartozó Fertőzés- és Immunitáskutatási Központ (Center for Infection and Immunity, CII) munkatársai közösen végezték. „Évtizedekig néztünk szembe a jövőbeni járványok fenyegetésével úgy, hogy fogalmunk sem volt, hány vírus ólálkodik a környezetben, az állatok között arra várva, hogy kitörjön” - mondta Peter Daszak, az EcoHealth Alliance elnöke. „Végül most áttörést értünk el, kiderült, nincs sok millió ismeretlen vírus, csupán pár százezer, és a rendelkezésre álló jelenlegi technika alapján még az én életemben lehetséges lesz meghatározni a bolygó összes ismeretlen vírusát.”

Indiai repülőkutyaForrás: Jonathan H. Epstein/EcoHealth Alliance

A repülőkutya vírusai

A vírusok számának és sokféleségének becslését a CII és az EcoHealth Alliance szakemberei a repülőkutya otthonában, Banglades dzsungeljeiben kezdték. A repülőkutyák (Pteropus giganteus) valójában denevérek, mégpedig a világ legnagyobb repülő emlősei, majdnem kétméteres szárnyfesztávolságukkal. A kutatók figyelme azért fordult e denevérek felé, mert ezek az állatok a felelősek számos Nipah-vírus okozta járvány (egyfajta távol-keleti agyvelőgyulladás) kitöréséért.

A kutatócsoport 1897 biológiai mintát gyűjtött a befogott, majd elengedett denevérekből. A mintákból a laboratóriumban kilenc víruscsaládba tartozó 55-féle vírust izoláltak. Ezek közül csupán ötöt - két emberi bocavírust, egy madár adenovírust, egy emberi/szarvasmarha béta-koronavírust és egy madár gamma-koronavírust - ismertek korábbról. A többi 50 újonnan felfedezett vírus volt, közülük tíz a Nipah-vírus családjába tartozott.

Ezután a kutatók a becsléshez egy ökológiai statisztikai eljárást használva úgy számoltak, hogy a mintákban még három ritka vírus lehetett, amelyet nem mutattak ki, így a repülőkutyában nagy valószínűséggel legalább 58 vírusféle található. Végül ezt a számot extrapolálták az 5486 ismert emlősfajra, így jött ki az összesen legalább 320 000 vírus.

Ésszerű ráfordítás

A kutatók ezután megismételték a számításokat a víruskutatás költségeire is. Az 58 repülőkutya-vírus nagyjából 1,2 millió dolláros mintagyűjtési és meghatározási költségeiből kiindulva úgy kalkuláltak, hogy az összes emlősvírus meghatározásának költségei körülbelül 6,3 milliárd dollárra rúgnak. Ha a kutatásokat csak a becsült vírusdiverzitás 85 százalékának felderítésére összpontosítják, akkor a költségek 1,4 milliárd dollárra szoríthatók le.

Ez a várható haszonhoz képest nem is olyan rettentő nagy összeg. Csupán a SARS okozta járványok gazdasági kárát 16 milliárd dollárra becsülik. „Nem azt állítjuk, hogy ez a vállalkozás megakadályozza más - a SARS-hoz hasonló - járványok kitörését” - mondta a CII vezető szakértője, Simon Anthony. „Mindamellett mindaz, amit megtudunk a globális vírusdiverzitás felfedezéséből, enyhítheti a járványokat azáltal, hogy a kutatásaink elősegítik a jobb ellenőrzés és a gyors diagnosztikai tesztelés kidolgozását.”

„Ha tudjuk, mire kell számítanunk, akkor sokkal jobban fel leszünk készülve, ha egy vírus átugrik az emberi populációra” - fűzte hozzá Anthony. A megelőzés ugyanis alapvető fontosságú, amikor a vírusfertőzésekről van szó, mivel a vírusellenes szerek kifejlesztése közismerten nehéz feladat.

Más állati vírusok felmérése

Az emlősvírusok felfedezésébe fektetett folyamatos és módszeres erőfeszítés megkönnyítheti az összes vírus számának megbecslését is, mondta Stephen Morse, a EcoHealth Alliance PREDICT programjának társigazgatója és a Mailman School járványtan professzora.

A kutatók azt mondják, hogy az emlősvírusok kezdeti 320 000-es becslése csak a kiindulási alap, és ez a szám csak nőhet a további kutatások folyamán. A programban részt vevő szakemberek tervezik további denevérek, valamint főemlősök bevonását a kutatásokba.

„A PREDICT már eddig is több mint 240 új vírust fedezett fel világszerte olyan vidékeken, ahol az emberek és az állatok szoros kapcsolatban élnek egymással, és ugyanazokon a természeti erőforrásokon osztoznak” - mondta a PREDICT társigazgatója, Jonna Mazet. „Ezek között találhatók új koronavírusok, amelyek hasonlítanak a SARS-ot okozókhoz, valamint az új, közel-keleti légzőszervi szindrómát okozó vírus.”