Füldugója tárja fel a kék bálna életének titkait

Kék bálna (Balneoptera musculus). Déli-Georgia vadvilága az Antarktisztól jövő krillekkel táplálkozik.

Az életkorra, az ivarérettségre és a vízben lévő szennyező anyagok mennyiségére is következtetni lehet a bálnák füldugójából.

Egy életen át gyűlik a bálnák fülében a fülzsír, és a stressz mértékétől kezdve a környezetben előforduló szennyező anyagokig sok minden kideríthető belőle, állapították meg amerikai kutatók. Az akár 25 centi hosszú és 250 grammos füldugó így a bálna halála után kiváló lehetőséget nyújt a kutatóknak arra, hogy az állat szokásait és életkörülményeit tanulmányozzák.

A kutatók azt eddig is tudták, hogy az állatok hat hónapig tartó táplálkozási időszaka alatt a váladék világos színű, és zsírban gazdag a bőséges eleségnek köszönhetően. A vándorlási időszak alatt viszont egy sötétebb réteg képződik, és a kettő együtt a fák évgyűrűihez hasonlóan segít a kutatóknak az állat életkorának meghatározásában.

Kék bálna Forrás: AFP

A texasi Baylor Egyetem szakemberei most egy 12 éves, hajóbalesetben elpusztult kék bálna fülváladékát vizsgálták. Megállapították, hogy az egymásra rakódott rétegek változó mennyiségben tartalmaznak rovarirtószereket (például DDT-t), valamint égést gátló anyagokat. A szintjük az első évben, a szoptatás ideje alatt volt a legmagasabb, vagyis az anya hiába nevelte gondosan utódját, a vegyszereket a tej közvetítésével átadta neki.

A fülzsír nyomokban hormokat is tartalmazott, melyek egyébként a szervezetben lebomlanak. A bálna tesztoszteronszintje tízéves korában tetőzött, a kutatók szerint ekkor válhatott ivaréretté az állat. A fülzsírból a kortizol nevű stresszhormont is ki tudták mutatni, ennek szintje az évek alatt folyamatosan nőtt - a kutatók szerint azért, mert egyre nehezebb lett a táplálékszerzés, a vándorlás és a szaporodás. A kutatók eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták.