Egy Grúziában előkerült koponya - több korábbi lelettel együtt - azt támasztja alá, hogy csak egy Homo faj létezett a modern ember előtt. Ha az elmélet igaznak bizonyul, alapjaiban rendezi át az ember evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseinket.

Mi van akkor, ha a Homo nemzetség legkorábbi tagjai - a jelenleg külön-külön fajba sorolt H. habilis, H. rudolfensis, a H. erectus és a többi - valójában nem külön fajok, hanem ugyanannak a fajnak a változatai, teszik fel a kérdést kutatók a Science legújabb számában. Ez a lehetőség annak a nagyjából 1,8 millió éves, teljes koponyának az elemzése nyomán merült fel, amelyet a grúziai Dmanisi lelőhelyen találtak.

Ez a lelőhely korábban is híres volt arról, hogy innen került elő a legtöbb Afrikán kívüli ősi embermaradvány. A mostani - 5-ös számmal jelölt - koponya azonban sok szempontból kiemelkedik a többi közül.

A dmanisii ember koponyájaForrás: Grúz Nemzeti Múzeum

Fajon belüli és nem fajok közötti eltérés

A többi Homo fosszíliától eltérően az 5-ös koponya kicsi agykoponyájához megnyúlt arcrész és nagy fogak társulnak. Különösen egyedivé teszi a leletet, hogy négy másik emberelőd maradványai mellett találták meg - amelyek ugyanahhoz a helyhez és időszakhoz köthetők, mint az 5-ös koponya - különféle állatmaradványok és kőszerszámok társaságában. A helyszínt még csak részben tárták fel, de már most is az eddigi első lehetőséget kínálja a kutatóknak, hogy összehasonlítsák több olyan emberelőd fizikai jellemzőit, amelyek minden jel szerint azonos időszakban és azonos geológiai térben éltek.

Az ásatások vezetője, David Lordkipanidze, a Grúz Nemzeti Múzeum munkatársa svájci, izraeli és egyesült államokbeli kollégáival egyetértésben azt állítja, hogy a dmanisi ősmaradványok között megfigyelhető különbségek nem jelentősebbek, mint amilyeneket öt modern ember vagy öt csimpánz között láthatunk.

Ahány lelet, annyi új faj

Hagyományosan a kutatók a Homo-fosszíliák közti variációkat használták eddig a különböző fajok meghatározására. Ahány lelet előkerült, szinte annyi új fajt kreáltak a paleoantropológusok. Az új leletek fényében azonban Lordkipanidze és munkatársai azt feltételezik, hogy a különféle korai, afrikai eredetű, eltérő Homo ősmaradványok valójában csak egyetlen evolúciós vonal tagjai közti változatokat képviselik, és igazából egy faj - legnagyobb valószínűséggel a Homo erectus - tagjai.

"Ha az 5-ös koponya agykoponyáját és állkapocsrészét külön találták volna meg Afrika eltérő lelőhelyein, akkor valószínűleg külön fajhoz tartozónak gondolták volna" - mondta Christoph Zollikofer, a zürichi Antropológiai Intézet és Múzeum munkatársa, a Science-ben megjelent cikk társszerzője. Ennek oka az lenne, hogy az 5-ös koponya néhány olyan alapvető tulajdonságot - kicsi agykoponya és nagy arckoponya - egyesít, amelyet eddig még sosem figyeltek meg együtt egy korai Homo ősmaradványon.

A különféle fizikai jellemzőket figyelembe véve a dmanisi 5-ös koponya összevethető a különféle Homo fosszíliákkal, köztük az Afrikában talált mintegy 2,4 millió éves leletekkel éppúgy, mint az Ázsiában és Európában kiásott 1,8 és 1,2 millió éves ősmaradványokkal.

Öt lelet, egy faj

"A dmanisi leletek ránézésre meglehetősen eltérnek egymástól, így erős a késztetés, hogy külön fajként írják le őket" - mondta Zollikofer. "Viszont tudjuk, hogy ezek az egyedek ugyanarról a helyről és ugyanabból a geológiai időszakból származnak, így elvben egyetlen faj egyetlen populációját képviselhetik."

Öt koponya, egy faj?Forrás: University of Zurich/M. Ponce de León and Ch. Zollikofer

A Dmanisiból előkerült hominida-ősmaradványok a korai pleisztocénből származó ősi emberelődöket képviselik, nem sokkal későbbi időszakból, miután a korai Homo elvált az Australopithecustól, és szétszóródott Afrikában. Az 5-ös koponyához tartozó állkapcsot öt évvel korábban találták meg, mint az agykoponyát, de amikor a két részt összeillesztették, a dmanisi lelőhelyen addig megtalált legmasszívabb felépítésű koponyát alkották. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy a koponya hím egyedhez tartozott.

Az 5-ös koponya agykoponyájának térfogata 546 köbcentiméter, ami arra utal, hogy a korai embereknek kis agyuk volt, annak ellenére, hogy testméretük és testarányaik már hasonlítottak a modern emberekéhez.

"A viszonylag sok dmanisi anyagnak köszönhetően sok változatot láthatunk" - mondta Zollikofer. "De a variáció mértéke nem haladja meg azt, amit saját fajunk, vagy akár a csimpánzok és bonobók modern populációiban megfigyelhetünk."

"Ráadásul, mivel hasonló variációs mintákat és sorozatokat látunk az afrikai ősmaradványoknál, logikus a feltételezés, hogy egyetlen Homo faj élt akkoriban Afrikában" - folytatta Zollikofer. "És mivel a dmanisi hominidák annyira hasonlítanak az afrikaiakhoz, feltételezhetjük, hogy mindketten ugyanazt a fajt képviselték."

Az 5-ös koponya tehát nagy valószínűséggel azt jelzi, hogy sok ökológiailag specializálódott Homo faj helyett egyetlen Homo faj - amely képes volt megbirkózni különféle ökoszisztémákkal - emelkedett ki az afrikai kontinensen. Ha ez igaz, akkor gyökeresen át kell alakítanunk emberelődeink eddigi osztályozási rendszerét.