Nem iker, mégis a kiköpött mása

A génjeik részben hasonlóak lehetnek, de valójában nem is hasonlítanak annyira egymásra azok a hasonmások, akik semmiféle rokoni kapcsolatban nem állnak egymással.

Valószínűleg mindenki találkozott már olyan emberrel, aki mindenféle rokonság nélkül nagyon hasonlított akár egy ismerősére, akár egy ismert személyre. A híres emberek hasonmásai gyakran hasznot is húznak a véletlenből, de mindenkit sokkolhat, ha összetalálkozik a tükörképével.

A gének a felelősek

Becslések szerint az arc jegyeinek kialakításáért több száz gén felel, ám ezeknek a nagy része még ismeretlen. Manfred Kayser, a rotterdami Erasmus Egyetem Orvosi Központjának kutatója a közelmúltban számolt be arról, hogy csupán öt gén felelős az arcformákért. A holland kutatócsoport tízezer önkéntest vont be a kutatásaikba, amelyekben a résztvevők fejéről MRI-felvétel, valamint egy portrékép is készült. A kutatók emellett genetikai vizsgálatokat is végeztek a résztvevőkön. A vizsgálatok két olyan gént fedtek fel, amelyeket korábban a szakemberek nem kötöttek az arc genetikai felépítéséhez.

Mika Hakkinen finn autóversenyző (jobbra) és brit hasonmása, David Glenn 1998-ban, az Olasz Nagydíj előtt Forrás: AFP/Oliver Multhaup

Érdekes módon a nem rokoni hasonmásokat tudományos szempontból alig vizsgálták, kevés hiteles eredmény áll rendelkezésre. Egyes feltételezések szerint a jelenség magyarázata abban rejlik, hogy az arc jellemzőinek kombinációja véges számú, és hétmilliárd embernél már könnyen előfordulhat, hogy egyesek hasonló jegyekkel bírnak.

Véletlen egybeesés

Métneki Júlia biológus, ikerkutató szerint is a hasonló gének okozhatják ezeket a nem rokoni hasonlóságokat, bár ezek a hasonmások valójában nem hasonlítanak annyira, mint az egypetéjű ikrek. A valódi ikrek egyetlen megtermékenyített petesejt osztódása révén jönnek létre, és így a teljes genetikai állományuk is közel azonos, ezzel szemben a hasonmások között semmilyen rokoni kapcsolat nem létezik.

„A valódi ikerpároknak nemcsak az arcvonásaik hasonlóak, de arcuk szinte minden részlete megegyezik, ilyen nagyfokú megegyezés nem lehetséges két egymástól független ember között. Az ikreknél azonos a vércsoport, az Rh-faktor, az enzimfehérjék. Az azonos genetikai felépítés miatt akár bőrátültetés vagy szervátültetés is elvégezhető, ez a hasonmásoknál végzetes következménnyel járna” – mondta Métneki.

A világ legidősebb, 98 éves egypetéjű ikerpárja 2010-ben, Franciaországban Forrás: AFP/Pierre Andrieu

Netes fórumok szerint akár hat hasonmása is lehet valakinek, de Molnár Erika, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének munkatársa szerint ez csupán egy légből kapott szám. „Ezek a tulajdonságok, külső morfológiai jegyek nem egy génhez kötődően öröklődnek, hanem sok gén együttes hatása alakítja ki őket” – mondta az Origónak Molnár. „A gének nem feketén-fehéren határozzák meg a külső tulajdonságokat, ráadásul ezeket még külső tényezők, például méhen belüli környezeti hatások is befolyásolhatják. Abszolút véletlen egybeesés hozza létre ezeket a hasonmásokat.”

Annyira mégse hasonlítanak

Az egypetéjű ikreknél gyakori, hogy hasonló az érdeklődésük, emiatt sok esetben azonos pályát választanak, és nemcsak a hobbijuk egyezik meg, de még a fóbiáik is. Hogy ezeknek a hasonlóságoknak a hátterében mi áll, még ma is vitatott: egyesek szerint abból fakad, hogy a külsejük miatt ugyanúgy kezelik őket.

Nancy L. Segal, a Kaliforniai Állami Egyetem pszichológusa huszonhárom nem rokon hasonmáspárt vizsgált meg, hogy a személyiségük vajon hasonlít-e egymáshoz, mint az ikerpárok esetében. A kutató pszichológiai teszteket töltetett ki a résztvevőkkel, és kiderült, hogy a külsejüket leszámítva alig hasonlítanak egymásra. Vagyis az ikerpárok jellembeli hasonlósága sokkal inkább a közös génekből fakad, mint a hasonló kinézetből.

Az arcfelismerés különlegességei

A külső körülményekhez való alkalmazkodás miatt az azonos földrajzi területeken élő emberek hasonló jegyekkel bírnak, ezek képezik a rasszok alapját. Noha azt első pillantásra el tudjuk dönteni, hogy egy ember melyik rasszhoz tartozik, már sokkal nehezebben tudjuk egyedileg megkülönböztetni az egy rasszba tartozó embereket. Például egy egész életét Európában leélő europid ember számára minden ázsiai arc ugyanolyannak tűnik, és ez fordítva is igaz. A jelenséget másikrassz-hatásnak hívják, és a magyarázat a korai vizuális tapasztalatokban keresendő. Ha valaki ugyanis csak europid arcokkal van körülvéve, akkor az arcfelismerési képessége az ő jellemzőikre éleződik ki. A korai tapasztalatok fontosságát kísérletek is igazolták, amelyekben gyerekkorukban Európában örökbefogadott ázsiai gyermekek arcfelismerését vizsgálták. Kiderült, hogy ők felnőttként jobban be tudták azonosítani az európai arcokat, mint az ázsiaiakat.