Tengeri féregből származó fehérjét tartalmaz az a mesterséges vér, amelyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vegyészeti szakán állítottak elő. Súlyos vérveszteséggel járó balesetek kezelésére szánják, egyelőre az állatkísérleteknél tartanak.

Biztató eredménnyel jártak az első, egereken végzett kísérletek a mesterséges vérrel – közölte a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vegyészeti karán dolgozó kutatócsoport a Mediafax román hírügynökséggel. A szer vizet, különböző sókat és egy tengeri féregből származó fehérjét, hemeritrint tartalmaz. Ennek a légzőfestékfehérjének a kémiai szerkezete gyakorlatilag megegyezik az emberi hemoglobinéval. A mesterséges vér ezen kívül albumint is tartalmaz, ami stabilabbá teszi a vegyületet.

A kísérletek 2007 óta folynak dr. Radu Silaghi-Dumitrescu vezetésével. A kutató szerint a mesterséges vérnek mindenekelőtt nagyon stabilnak kell lennie kémiai szempontból. „Azért alkalmazzuk a hemeritrint, mert ez sokkal inkább ellenáll a stresszhatásoknak, mint a hemoglobin” – mondta a kutató.

Az első állatkísérletek szerint a szer nem okozott mellékhatásokat. „A végső cél az, hogy az emberi szervezet se utasítsa el a szert” – magyarázta Silaghi-Dumitrescu.

Világszerte több kutatóközpontban kísérleteznek mesterséges vérrel, de eddig még egyetlen készítmény sem került be a rutinszerű betegellátásba. Az amerikai Baxter Healthcare készítményének klinikai tesztjét például az 1990-es években állították le, miután kiderült, hogy a HemAssistot kapó betegek nagyobb arányban hunytak el, mint akik hagyományos vérátömlesztésen estek át. Amennyiben valamelyik kutatócsoport sikert ér el, a mesterséges vér segítségével fokozatosan megoldódhatnak a vérellátási problémák, ami mindennapos probléma a sürgősségi betegellátásban.

A kolozsvári tervek szerint még egy-két évig folynak az állatkísérletek. Miután a kutatók meggyőződtek róla, hogy a szernek valóban nincsenek káros mellékhatásai, következik a humán klinikai szakasz, előbb önkéntesen vállalkozókkal, majd még több beteg bevonásával.

A kutatócsoport nem állandó jelleggel akarja kiváltani a vért, hanem az a cél, hogy a készítménnyel pár órára, esetleg egy napra biztosított legyen a szervezet oxigénellátása, vagyis addig, amíg helyre nem áll a normál vérképződés, vagy vérpótlást kap a beteg. A végső cél egy olyan por előállítása, amelyből víz hozzáadásával máris elkészíthető a mesterséges vér. A száraz kiszerelés előnye, hogy nem kell hűteni, és szavatossági ideje is jóval nagyobb – magyarázta a kutató. „Az Afganisztánban harcoló katonák magukkal vihetik a hátizsákban, és ha szükség lesz rá, pótolják a vért” – mondta erről a kutató.

Radu Silaghi-Dumitrescu második doktori címét bioszervetlen kémiából szerezte az Egyesült Államokban, a Georgiai Egyetemen. A hemeritrin felhasználásának ötlete is amerikai tanulmányai idején született. Ezután a nagy-britanniai Euro Blood Substitutes kutatócsoportban dolgozott. A Kolozsváron folyó kísérletek eredményeit előbb szakfolyóiratokban tervezi közölni, és ha valóban beválik a mesterséges vér, szabadalmaztatná is a szert. Korábbi cikke a témában a szaklektorált Journal of Biosciences című folyóiratban jelent meg.