Robotméhek menthetik meg az almafákat

2013.11.30. 08:18

Világszerte pusztulnak a méhek, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a növények beporzásában játszott szerepük miatt. Egyes kutatók a kaptárba helyezett robotokkal védenék a méheket, míg mások a legrosszabb eshetőségre felkészülve már beporzórobotokat terveznek.

A legtöbben az újfajta növényvédő szereket teszik felelőssé a globális méhpusztulásért, ám valószínűleg a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek térnyerése, a nagyüzemi mezőgazdaság és a genetikai változatosság csökkenése is szerepet játszik a méhek eltűnésében. Ez pedig számos növény, például az alma, mandula, lucerna, hagyma esetében komoly következményekkel járhat, ugyanis ezeket szinte teljes mértékben a méhek porozzák be.

Mézet nem adnak

Miután a drónokat egyre több területen alkalmazzák, nem meglepő, hogy kutatók azon kezdték törni a fejüket, hogy miként lehetne robotokkal pótolni a méheket. A rovarokat utánzó robotok terén az utóbbi években már egész szép sikerek születtek, német szakemberek például szitakötő formájú repülő robotot készítettek - bár ennek mérete sokszorosa a valódinak, a szárnyfesztávolsága ugyanis 63 centiméter. A DelFly Micro robotnál holland kutatóknak ezt sikerült 10 centiméterre lekicsinyíteniük, a Pennsylvania Egyetem kutatói pedig olyan tenyérnyi repülő robotokat gyártottak, amelyek képesek nehéz tárgyakat felemelni és mozgatni.

Robert Wood kollégáival közel méhméretű robotokat készítettForrás: Kevin Ma, Pakpong Chirarattananon

A méhek azonban ennél is jóval kisebbek, és a feladatuk is sokkal összetettebb: nem elegendő röpködő miniatűröket gyártani, a méhek minden szerepét ellátó gépekre lenne szükség. A robotméheknek önállóan fel kell ismerniük a megfelelő növényeket, el kell jutniuk egyik növénytől a másikig, és be kell porozniuk a virágokat. A méhkutatók szkeptikusak, mert szerintük egyetlen robot sem lesz olyan hatékony, mint egy igazi méh, és a fejlesztésre szánt pénzt inkább a rovarok védelmére kellene fordítani. Arról nem is beszélve, hogy a robotok nem fognak mézet előállítani.

Kézi beporzás Kínában

Ugyanakkor, ha a méhpusztulást nem sikerül megállítani, mindenképpen szükség lesz B tervre. Kína egyes területein az almáskertekből már teljesen eltűntek a méhek a rovarirtó szerek miatt, ezért a virágokat emberek porozzák be ecsetek segítségével. Közelmúltbeli vizsgálatokból azonban kiderült, hogy ez a megoldás hatékonyságban meg sem közelíti a méhekét, a költségekről nem is beszélve. Ennek eredményeként többen felhagytak az almatermesztéssel, és inkább önbeporzó növényekre váltottak, például szilvára, dióra és naspolyára - írja a New Scientist.

A pollenek repülőkből történő kiszórása sem bizonyult hatékonynak, ugyanis ezzel az eljárással 70 százalékkal kevesebb alma termett, és a gyümölcsök 40 százalékkal kisebbek voltak, mint azok, amelyek rovarmegporzás révén keletkeztek.

Méhek nélkül bajban lesznek az almafák isForrás: AFP/Ed Jones

A Harvard Egyetemen kutató Robert Wood és munkatársai idén jelentették be, hogy jó úton járnak a méheket helyettesítő robotok fejlesztésében. A kihívást az alkotórészek lekicsinyítése jelenti, elsősorban az energiaforrásé és az agyé. Noha a méhek agya csupán egymillió idegsejtből áll, mégis nagyon bonyolult dolgokra képes, például mentális térképet készít a környezetéről, és nemcsak a virágok helyzetére emlékszik, de arra is, hogy azok milyen minőségűek. Ha pedig a környezet változik, akkor képes ehhez alkalmazkodni, és ezt megosztja a társaival is. A méhagy digitalizálásán dolgozik James Marshall brit idegkutató is a Sheffieldi Egyetemen, bár bevallása szerint valószínűleg még évtizedekre vannak attól, hogy gyakorlatban is bevethető szerkezeteket készítsenek.

Szociális kiborgok

Robotokat azonban nemcsak a méhek helyettesítésére lehet használni, hanem a segítésükre is. Thomas Schmickl a Grazi Egyetemen szociális kiborgoknak nevezett robotok fejlesztésével foglalkozik, és rájött, hogy a robot - hőmérsékletének szabályzásával - képes a méheket maga mellé csalogatni. A kaptárba telepített robotok pedig nagy segítséget jelentenének a méhészek számára a problémák megelőzésében és a méhek viselkedésének nyomon követésében.

Megkönnyítenék a méhekkel kapcsolatos tennivalókat, ha magukhoz csalnák a rovarokat, amikor a méhész felnyitja a kaptárt. Megelőzhetnék a túlnépesedéséből fakadó korai kirajzást is, azzal, hogy rezgésekkel és hő kibocsátásával megnyugtatnák a méheket, amíg el nem készül az új kaptár. A méhészeknek igazából nem is kellene olyan gyakran ellenőrizniük a méheket, mert a kaptárban tapasztalható változásokról egy okostelefonos alkalmazáson keresztül értesülnének Schmickl elképzelése szerint.

A méheknek tehát jó esélyük van arra, hogy ők legyenek az első állatok, amelyek élete a mi technológiánknak köszönhetően egyszerűsödik. A kérdés már csak az, hogy mit fognak vele kezdeni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK