A disznókkal vagyunk egy szinten a táplálékláncban

2013.12.03. 09:24

Sokszor halljuk a közhelyet: az ember áll a tápláléklánc csúcsán. Az ökológusok szerint azonban ez tévhit. Táplálkozásunk alapján valahol a disznókkal és a szardellákkal vagyunk egy szinten.

Az ökológusoknak létezik egy statisztikai módszere annak kiszámítására, hol helyezkedik el egy adott faj a táplálékláncban. Érdekes módon eddig senki nem próbálta meg ezt a módszert precízen alkalmazni az ember esetében. Ezt pótolják most francia kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukkal.

A tenger természeti erőforrásait vizsgáló francia kutatóintézet (Ifremer) kutatói az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adatait felhasználva számították ki az ember úgynevezett trofikus szintjét (HTL). A számításhoz 176 ország 1961 és 2009 között gyűjtött táplálkozási adatait használták fel. A HTL kiszámítása meglehetősen egyszerű. Amennyiben egy egyén étrendje fele részt növényi és felerészt állati termékekből áll, akkor a trofikus szintje 2,5. A több hús növeli, a több növény csökkenti az értéket.

Piteevőverseny Los Angeles-benForrás: AFP/Gabriel Bouys

A kutatócsoport a FAO adatai alapján azt találta, hogy a HTL átlagos szintje a világon 2,21, amely viszont helytől függően jelentős eltéréseket mutat. A legalacsonyabb értékű ország Burundi (2,04), ahol az étrend 96,7 százalékát növényi táplálék teszi ki, míg a legmagasabb értéket (2,54) Izlandon tapasztalták, ahol az emberek kicsivel több húst esznek, mint növényt.

Egészében véve fajunk átlagos HTL-je 1961 óta kicsit növekedett: 2,15-ről 2,21-re. Ugyanakkor 30 délkelet-ázsiai és Afrika Szahara alatti részén fekvő fejlődő ország - köztük Indonézia, Banglades és Nigéria - HTL-je egész időszakban 2,1 alatt maradt. A fejlődő országok másik csoportjának - köztük Indiának és Kínának - kicsit magasabb kiinduló értéke viszont folyamatosan nőtt az idő folyamán (2,18-ról 2,2 fölé).

Az országok harmadik csoportjának (ahová Brazília, Chile, Dél-Afrikai Köztársaság és számos dél-európai ország tartozik) még jobban emelkedett a HTL-je (2,28-ról 2,33-ra). Ezzel szemben a világ leggazdagabb országaiban, Észak-Amerikában, Észak-Európában és Ausztráliában a kiugróan magas érték némileg csökkenni kezdett az 1990-es évek folyamán (2,42-ről 2,4-re).

Az ötödik csoportot főként a kicsi, főleg szigetországok (például Izland és Mauritánia) alkotják, ahol korlátozott a mezőgazdasági termelés. Ezeknél jelentős mértékű volt a csökkenés: a 2,6-ot meghaladó értékről 2,5 alá.

A számok jól mutatják az alapvető trendet: minél gazdagabbak az emberek, annál több húst és annál kevesebb növényi terméket fogyasztanak. A számok jelezhetik azt is, a világ mely részein fenyegeti jobban az elhízás, illetve az alultápláltság az embereket.

Végül az is kiderült, hol helyezkedünk el a táplálékláncban. A 2,21-es világátlag alapján messze nem vagyunk a csúcson, a csúcsragadozó húsevőknél. Középtájt foglalunk helyet a mindenevők között, a disznókkal és a szardellákkal nagyjából egy szinten.