Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?

2014.02.26. 15:24

Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.

Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással nemzeti agykutatási program (NAP) indul Magyarországon, ami a nagyságrendje miatt világpremiernek számít Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint. A NAP arra szolgál, hogy ösztönözze a felfedező kutatásokat, a megelőzést, az orvosi ellátás hatékonyabbá válását, a gyógyszerfejlesztést, valamint a hazai tudományos eredmények elérését, de a külföldön dolgozó orvoskutatók hazacsábítását is. Az erről szóló együttműködési megállapodást szerdán írta alá az Akadémia épületében Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a MTA elnöke és Freund Tamás, a NAP elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

Miért fontos ennyi pénzt költeni orvostudományi kutatásra? Elsősorban azért, mert az idegrendszeri betegségek költségei 798 milliárd euróra rúgtak 2010-ben Európában. (Ez nagyon sok pénz, például az egész magyar állam állam ugyanebben az évben nagyjából tizenötször kevesebb pénzből gazdálkodott.) Ez a csaknem 800 milliárd euró jóval meghaladta a nem idegrendszeri betegségek összesen mintegy 500 milliárdos költségét, és nem csak a betegek ellátásának közvetlen költségei tartoznak bele, hanem a szociális ellátás ára és a közvetett költségek is, például az elveszett munkanapok, sőt a megrövidült életidő formájában – magyarázta Freund Tamás.

Járvány, csak nem hívjuk annak

„A globalizáció, a pénzügyi válságok révén rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása” – a program vezetője ezzel indokolta, hogy miért halaszthatatlan politikai feladat kiemelten támogatni az agykutatást. Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájának professzora pedig azt mondta az aláírás utáni háttérbeszélgetésen, hogy az idegrendszeri betegségeket nyugodtan nevezhetjük fel nem ismert járványoknak, noha Magyarországon is a vezető halálokokra, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekre költjük a legtöbbet.

„Krónikus derékfájásban csak Magyarországon legalább 500 ezren szenvednek, és egymillió migrénes országa is vagyunk. Az idegrendszeri megbetegedéssel küzdők nem lesznek azonnal mozgáskorlátozottak és önellátásra képtelenek, de ahogy a betegségük súlyosbodik, elveszítik a munkahelyüket, lassan stigmatizálja őket a társadalom. A folyamat végén pedig már a tragédiák következnek, az epilepsziás betegek között például ötször-hétszer gyakoribb az öngyilkosság a teljes népességhez képest. Az a célunk, hogy rohammentessé tegyük a gyógyszerrel már nem kezelhető epilepsziát, és az is, hogy a sportolás közben enyhe koponyasérülést szenvedettek közül mágneses rezonanciavizsgálatokkal kiszűrjük azt az egyharmadnyi beteget, akit tulajdonképpen súlyos trauma ért. Ez utóbbi körülbelül 50 ezer embert érint itthon” – mondta Dóczi, aki harmadmagával vezeti a klinikai idegtudományok területét a NAP irányító testületében.

Forrás: AFP/Ali Yussef

Az agykutatási programnak öt pillére van: felfedező kutatások, klinikai idegtudományok, gyógyszerkutatási együttműködések, bionika-informatika, valamint a jogi, társadalmi, gazdasági vonatkozások, az epidemológia, a neuroetika. A 12 milliárd forintból tehát ugyanúgy jut egészen alapvető – és esetleg áttöréssel kecsegtető – kutatásokra és a gyakorlati alkalmazásokra. Néhány alapkutatási téma: hogyan szabályozza a szervezet a pajzsmirigyfüggő agyi folyamatokat, hogyan fejlődnek a fájdalmat feldolgozó ideghálózatok a gerincvelőben, az emlősagyak miként dolgozzák fel a páros szemből érkező képeket.

Milyen új gyógyszereket remélhetünk a NAT-ban dolgozó kutatócsoportoktól? Kissé utópisztikusan hangzik, de 2021-re már elérhető lehet egy olyan szer, amely képes megállítani az Alzheimer-kórral járó idegrendszeri károsodásokat – mondta Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. „Jelenleg mindössze négy gyógyszerünk van az Alzheimerre, és mindegyik csak átmenetileg javítja a betegek állapotát” – magyarázta, hozzátéve, hogy egy új gyógyszer kifejlesztése tizenöt évbe és legalább 500 millió dollárba kerül.

A klinikai vizsgálatok szakaszában azonban az összes gyógyszerjelölt 51%-a elbukik a hatékonyság miatt, 29%-ról pedig stratégiai-piaci okok miatt mondanak le a fejlesztő cégek. Szombathelyi szerint, ha jobban értjük az agyműködést és a betegségek lefolyásának mechanizmusait, akkor eleve hatékonyabban lehet kiválasztani a potenciálisan jótékony molekulákat. A piaci okok miatti kudarcot is a hatékonyság növelésével lehet elkerülni, mert jelenleg az állami társadalombiztosítók és a magánbiztosítók egyaránt olyan gyógyszereket vesznek fel a támogatott szerek közé, amelyek jelentősen javítják a betegek állapotát – vagyis már nem elég csak mérsékelten javítani egy már piacon levő gyógyszermolekulán. A NAP keretében vizsgálják a skizofrénia, az idegrendszer gyulladásos megbetegedései, a depresszió és az időskori szemfenék-meszesedés (makuladegeneráció) lehetséges gyógyszereit is.

Áttörésben reménykednek

A kormány minderre a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból biztosítja a pénzt. A projekt két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó egyik alprogram célja a kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése.

Az A alprogramban tíz intézmény működik közre, többek között a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon Nyrt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája. A 6,4 milliárdot már elosztották az agykutatással jelenleg foglalkozó 58 kutatócsoport között.

A B alprogramban folyamatosan pályázhatnak a kutatók a további 5,6 milliárd forintra. A pályázatokat úgy bírálják el, mint a vezető tudományos folyóiratoknál a cikkeket szokás: anonim bírálókat vonnak be, és amelyik NAP-vezető érintett valamelyik pályázatnál (például a tanítványáról van szó), akkor nem vesz részt a pályázatról döntő vitában. „Kis ország vagyunk, de szeretnénk szigorúan minőségi alapon elosztani a közpénzeket” – mondta Oberfrank Ferenc, a MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója.

A B alprogram másik célja visszafordítani az agyelszívást, vagyis újra itthon alkalmazni a külföldön dolgozó kutatókat. „Legyünk már annyira népszerűek a világban legalább az agykutatásban, hogy vezető külföldi kutatók jöjjenek hozzánk” – mondta Freund Tamás. A rendelkezésre álló pénzből 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig, de a NAP vezetői azt ígérik, hogy a felhasználást szigorúan ellenőrizni fogják, és a nem jól teljesítő csoportoknak vissza kell szolgáltatniuk a pénzt. A program elnöke szerint a mostani megállapodással áttörés várható az agykutatás számos területén, ám azt lehetetlen megjósolni, hogy ez a most folyó alapkutatások közül hol következik be.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK