Mit isznak a tengeri kígyók?

2014.03.20. 07:25

Hiába élnek vízben a tengeri kígyók, a tengervizet nem tudják meginni. Ezért egyes helyeken akár fél évet is szomjazhatnak, míg esővízhez jutnak.

A tengeri kígyók - mint nevük is utal rá - egész életüket a tengervízben töltik. Szárazföldön teljesen tehetetlenek, képtelenek siklani vagy odébb menni. Lapított, evezőszerű farkukkal, keskeny fejükkel és vékony, halszerű testükkel a korallzátonyok között úszó tengeri kígyókat könnyű összetéveszteni az angolnákkal.

Noha a szárazföldi kígyókból kifejlődött tengeri kígyók jól alkalmazkodtak új élőhelyükhöz, még sincsenek teljesen otthon a hullámok alatt. Először is - a tengeri teknősökhöz és emlősökhöz hasonlóan - nincs kopoltyújuk, így kénytelenek időről időre a felszínre emelkedni, hogy levegőt vegyenek. Ezenkívül a többi szárazföldi gyökerű tengeri állathoz hasonlóan a tengeri kígyóknak is meg kellett oldaniuk, hogy megszabaduljanak a tengervízből bejutott sófeleslegtől. Ezt a kígyók a nyelvük körül elhelyezkedő sókiválasztó mirigyekkel oldják meg. A tengeri kígyók sókiválaszó mirigyei azonban - ellentétben például a tengeri teknősökéivel - nem tudják megszabadítani az állatot az összes sótól, ha sós vizet inna. Ez súlyos problémát jelent, hiszen az állatnak szüksége van vízre, de ezt nem fedezheti a tengervízből. Hogyan képes akkor mégis életben maradni a tengerben?

Sárgahasú tengeri kígyó (Pelamis platura)Forrás: Wikipedia / Aloaiza

Ezt vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a meleg, nyílt vizekben honos sárgahasú tengeri kígyó (Hydrophis vagy Pelamis platurus) esetében. A kutatók a Costa Rica környékén élő kígyópopulációt tanulmányozták. Ezen a vidéken gyakran évente hét hónapig nem esik eső az óceán felett, így az „sivatagnak” tekinthető a száraz évszak idején.

Mivel a sárgahasú tengeri kígyó szinte egész idejét a szárazföldektől távol tölti, az esővíz lehet az állat egyetlen ivóvízforrása, írták a kutatók a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent cikkükben. Eső idején az édesvíz vékony filmréteget képez a sós víz felszínén. Ilyenkor tudja a szükséges vizet magához venni a kígyó. De sietnie kell. mert az esővíz hamar elkeveredik a tengervízzel.

A száraz évszak idején, azonban nem esik az eső, így a kígyóknak valószínűleg nincs mint inniuk. A kutatók ezért feltételezték, hogy ilyenkor kiszárad (dehidratálódik) a vízben élő kígyó.

A kutatóutak folyamán a csoport több mint 500 sárgahasú tengeri kígyót fogott be és vizsgált meg esős és száraz évszakban egyaránt. Megmérték a hosszukat és a tömegüket, majd inni adtak nekik, hogy lássák mennyire mohón vetik magukat az ivóvízre (ez jelezte a kiszáradás mértékét). Negyven állatot elaltattak, hogy pontosan megmérhessék a testük víztartalmát.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a száraz időszak alatt a kígyóknak mintegy fele ivott a nekik adott vízből, az esős évszak alatt viszont szinte egyik sem. A mérések is megerősítették, hogy a száraz évszak alatt befogott kígyók testének víztartalma jelentősen kevesebb, mint az esős évszakban befogott állatoké.

Úgy tűnik, hogy a tengeri kígyók hat-hét hónapot is szomjaznak a száraz évszak idején, de az állatok alkalmazkodtak ehhez a megpróbáltatáshoz, írták a kutatók. Nem tudni azonban, hogy meddig tudják tolerálni a klímaváltozás okozta csapadékcsökkenést. Az utóbbi néhány évben ugyanis jelentősen csökkent az állományuk, ami valószínűleg jórészt az éghajlatváltozásnak köszönhető.