Yakov G. Sinai (Jakov Grigorjevics Szinaj) amerikai-orosz állampolgárságú matematikus nyerte az Abel-díjat 2014-ben, jelentette be szerdán a Norvég Tudományos Akadémia. A matematikus a káosz és a rend határterületével foglalkozik.

A 78 éves kutató és tanár a 20. század egyik legnagyobb hatású matematikusa. Az elismerést a dinamikai rendszerek, a matematikai fizika, valamint a valószínűségszámítás területén nyújtott alapvető eredményeiért ítélték neki. A díjat és a vele járó hatmillió koronát (224 millió forint) május 20-án, ünnepélyes keretek között veheti át a norvég trónörököstől.

Jakov Szinaj az amerikai Princeton Egyetemen és az Orosz Tudományos Akadémia Landau Elméleti Fizikai Intézetben tanít. Számos eredmény viseli a nevét, köztük a Kolmogorov-Szinaj entrópia, a Szinaj-Bowen-Ruelle operátor vagy a Pirogov-Szinaj elmélet. Több mint 250 tudományos munkát írt.

Az Abel-díj honlapja így méltatja az eredményeit: Szinaj egyaránt nagy tiszteletnek örvend a fizikusok és matematikusok között, mert munkásságával ő építette a legtöbb hidat a rögzített szabályok mentén változó (dinamikai) rendszerek és a véletlenszerűen változó (sztochasztikus) rendszerek világa között. A díjat odaítélő bizottság szerint a tudós „meglepő kapcsolatokat fedezett fel a rend és a káosz között”, vagyis a determinisztikus rendszerek is viselkedhetnek kaotikusan, de a kaotikus rendszereket vizsgálva is kaphatunk váratlanul pontos előrejelzéseket a fejlődésükről. Szinaj eredményeit többek között a statisztikai mechanikában használják – ez a tudományág a rendkívül sok részecskéből álló rendszerek, például a gázt alkotó molekulák viselkedésével foglalkozik.

A díj Niels Henrik Abel 19. századi norvég matematikus nevét viseli. Az elismerést azért alapította a norvég kormány, hogy a Nobel-díjhoz hasonló rangú kitüntetést teremtsen a matematika tudománya számára is.Az Abel-díjat 2012-ben Szemerédi Endre magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, valamint az amerikai Rutgers Egyetem tudósa kapta.