Így tépik le egy skorpió fejét

Grasshopper mice have developed the evolutionary equivalent of martial arts to use bark scorpions' greatest strength—their venom—against them. The MSU-led research could lead to advances in treating pain in humans.

Brutális módon tépi le egy skorpió fejét a déli prériegér egy új, látványos felvételen. A hörcsög nagyságú rágcsálók már régóta a figyelem középpontjában állnak egy ritka képesség miatt: képesek a skorpió mérgét fájdalomcsillapítóvá változtatni.

A Michigani Állami Egyetem munkatársai által készített új videón egy déli prériegér (Onychomys torridus) küzd halált megvető bátorsággal egy kéregskorpióval (Centruroides sculpturatus). A harc során a veszélyes ízeltlábú a rágcsálót többször is megcsapja méregtövisével, az egérnek azonban látszólag meg sem kottyan a skorpió halálos mérge.

Ashlee Rowe zoológus szerint a meglepő jelenség oka az, hogy a kicsiny rágcsáló képes a skorpió mérgét ártalmatlanítani és a saját hasznára fordítani.

A skorpiók mérge a bőrben található idegsejtekre, az úgynevezett nociceptorokra van hatással. Ezek az idegsejtek közvetítik a fájdalomérzetet az agynak a sejtek membránjában megtalálható kálium- és nátriumcsatornák megnyitásával és bezárásával.

A déli prériegerekben ez a folyamat megváltozott az evolúció során egy előnyös génmutáció hatására. Az apró rágcsáló idegsejtjeiben a skorpió mérge ugyanis működésképtelenné teszi ezeket a kálium- és nátriumcsatornákat, így a méreg által okozott fájdalomérzet nem jut el a rágcsáló agyáig. A fájdalom semlegesítésén túl a déli prériegér a skorpióméreg káros anyagait is hatástalanítja, így nem betegszik meg, és nem pusztul el a csípéstől.

A kutatók szerint a déli prériegerekkel kapcsolatos eredmények azért is jelentősek, mert segítségükkel olyan fájdalomcsillapító gyógyszereket lehet kidolgozni a jövőben, amelyek nem okoznak kellemetlen mellékhatásokat.

A déli prériegerek éjjel vadásznak, zsákmányukat főleg skorpiók és tarantula pókok képezik. Érdekesség, hogy a Hold látványára úgy vonítanak, mint a farkasok.

Forrás: Michigan State University / Ashlee Rowe