A családi videó sem segít a gyermekkori amnézián

Gyermekkori Amnézia, illusztráció
Vágólapra másolva!
Emlékszik azokra a szavakra, amelyeket kisgyermekként először kimondott? Esetleg az első lépésekre, amelyeket önállóan tett meg? Ha nem, akkor se keseredjen el: az emberek többsége nem emlékszik arra, mi történt vele három és fél éves kora előtt. Sok teória létezik ennek magyarázatára, svéd kutatók most egy újabbal álltak elő.
Vágólapra másolva!

A felnőttek többsége nem képes felidézni három és fél éves kor előtti emlékeket. Már 5-6 éves korban felépül egy "mentális fal", amely elzárja előlünk életünk korai történéseit. A jól ismert jelenséget a szakma gyermekkori amnézia néven ismeri. Ez azt jelenti, hogy a három és fél éves kor előtt történő események - például a járás, beszéd, enni, vagy inni tanulás folyamata - a felnőtt emberek emlékezetéből fokozatosan eltűnnek.

Az idegsejtképződés felülírja emlékeinket

Egy 2013-as tanulmányban kanadai kutatók már arra következtettek, hogy a kisgyermekkori emlékek elfelejtése szorosan kapcsolódhat új agyi idegsejtek keletkezéséhez. A gyermekek fejlődése során az agyi idegsejtek (neuronok) folyamatosan képződnek az agy emlékezésért felelős részében, az úgynevezett hippokampuszban. A rövid idő alatt képződő nagy számú új idegsejt bekapcsolódik a már meglévő idegsejthálózatba, ezzel új emlékek keletkeznek.

Az új idegsejthálózat beépülésével azonban az agy átstruktúrálódik, és elveszti a korai emlékekhez vezető útvonalakat. Ez ahhoz hasonló, mintha egy kisebb szobát gyorsuló ütemben hatalmas raktárrá bővítenénk, a bővülés sebessége azonban olyan nagy, hogy nem tudunk vele lépést tartani, nem vagyunk képesek az egyes dolgokat a megfelelő dobozokba rakni. Így rengeteg olyan dobozunk lesz, amelyekbe bele vannak zsúfolva a különböző tárgyak, anélkül hogy tudnánk, miket is rejtenek valójában.

Újonnan keletkezett neuronok (fehér színnel jelölve) épülnek be a hippokampuszba Forrás: Jason Snyder

A kanadai kutatók elméletét erősítik meg Katherine Akers és munkatársainak (Swedish Medical Center) állatkísérletei, amelyekről a Science legújabb számában jelent meg cikk.

A kutatók enyhe áramütéssel sokkolták az egereket, így azok megtanultak félni az adott környezettől. Ezután futópadon futtatták az állatok egy részét, mivel a futás természetes módon felgyorsítja az agyi neuronok termelődését. Bizonyos idő elteltével az összes egeret visszavitték abba a környezetbe, ahol a kellemetlen áramütés érte őket. A kutatók meglepetésére azok az egerek, amelyek futottak, elfelejtkeztek a félelmükről, míg a futásban részt nem vevő fajtársaik visszaemlékeztek az áramütés fájdalmas érzésére.

A második kísérletnél idegsejtképződést gátló készítményeket adtak az újszülött egerek egy részének, lelassítva ezzel a gyors neuronképződést. A gyógyszerrel kezelt újszülött egerek ezt követően hatékonyabban tárolták el a korábbi emlékeket, mint a kezelésnek nem alávetett, szintén újszülött fajtársaik.

Utolsónak Ackers a tengerimalacokat és a degukat vizsgálta meg. Ezek a rágcsálók abban különböznek az egerektől, hogy születéskor már a felnőttekre jellemző agyi struktúrával rendelkeznek, így idegsejtképződésük sokkal lassabb, ezért életük korai emlékeinek többségét nem felejtik el. Az egerekhez hasonlóan ezeket a rágcsálókat is enyhe áramütéssel rémisztgették. Amikor azonban az agyi idegsejttermelést fokozó gyógyszereket megkapták, a tengerimalacok és a deguk is elfelejtették az áramütéstől való félelmüket.

A múlt-jelen-jövő kapcsolata

A gyermekkori amnéziával kapcsolatos első elméletet még Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter fogalmazta meg. Úgy gondolta, hogy a korábbi emlékeket azért nem tudjuk megtartani, mert a szülőkkel szembeni érzelmi okok miatt elfojtjuk őket.

Forrás: AFP/Peter Steffen

Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár az Origónak elmondta, hogy ezt a teóriát a szakma ma már elveti. A legelfogadottabb elmélet szerint a gyermekkori amnézia oka abban rejlik, hogy a kisgyeremekeknél elsősorban az életkorra jellemző agyi felépítés miatt másképpen működik az emlékezés, mint a felnőtteknél. A szakértő szerint az átélt élményeket a kisgyermekek is igyekeznek beleilleszteni a világról alkotott képükbe. A felnőttekkel ellentétben azonban a múltat, a jelent és a jövőt nem tudják megkülönböztetni egymástól, ez pedig gátolja őket abban, hogy emlékeiket felépítsék, és ez vezet kisgyermekkori emlékeink nagy részének elvesztéséhez.

A szakember szerint a kisgyermekkori emlékek felidézése még régi videofelvételek segítségével sem lehetséges, tehát hiába nézünk vissza magunkról három és fél éves kor előtt készült házi videókat, nem emlékként, hanem teljesen új élményként fognak a látottak megmaradni bennünk. Érdekes azonban, hogy nem mindenre terjed ki az emlékezethiány, arcokra például meglepően hosszú idő után is képesek emlékezni a gyerekek.

Más elméletek

Az előbbi két elméleten túl még két gyakori magyarázat létezik a gyermekkori amnézia jelenségére. Az érési hipotézis szerint a kisgyermekek azért nem képesek emlékezni, mert a hippokampusz nem eléggé érett, az idegrendszer nem fejlődött ki rendesen, és emiatt nem tudnak tudatosan emlékezni. Ezért úgy viselkednek mint az amnéziások. Vannak azonban olyan bizonyítékok, hogy a kisgyerekek meg tudnak oldani deklaratív emlékezeti feladatokat. A deklaratív emlékezet tudatos, elmondható emlékekre, tényekre és eseményekre vonatkozó emlékezést jelent (például tudjuk, hogy mikor volt az első világháború, vagy előző nap mit ebédeltünk). Mivel deklaratív emlékezeti feladatokat amnéziások nem képesek megoldani, ezt az elméletet sokan elvetik.

Forrás: AFP

A társas interakcionista megközelítés szerint a gyermekek a társas interakciók során tanulják meg azokat az emlékezeti formákat, amelyek révén később meg tudják osztani élményeiket másokkal. Ezt az emlékezeti formát narratívumnak nevezik, és leginkább a szülőkkel folytatott emlékező beszélgetések során sajátítható el. Az elméletet támogató szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy minél részletgazdagabban és alaposabban meséljék el a szülők a kisgyermekeknek a körülöttük zajló eseményeket, mert a gyermekek felnőttként így jóval több mindenre fognak emlékezni.

A gyermekkori amnézia vége

A gyermekkori amnézia nagyjából 3 és 4 éves kor után fejeződik be. Vajda Zsuzsanna szerint ennek az az oka, hogy elkezd kialakulni a gyerekekben az idő szerkezete, létrejön a múlt a gondolkodásukban, és javulnak az úgynevezett metakognitív készségek is, vagyis annak a képessége, hogy tudatosan irányítsa a saját mentális folyamatait.

Ebben a korban egyébként a hippokampusz fejlődése is jelentősen mérséklődik, így követhetőbbé és könnyebbé válik az emlékek tárolása és előhívása.