Nem az infarktus fogja elvinni a jegesmedvét

2014.05.09. 14:45

Koleszterinszintjük az egekben van, az emberektől eltérően mégsem kapnak szívinfarktust. A jegesmedvék egyedi képessége egy génmutációban rejlik egy friss kutatás szerint.

A jegesmedvék nem küzdenek szív- és érrendszeri problémákkal, annak ellenére, hogy hatalmas mennyiségű zsírt fogyasztanak el – mondta Eline Lorenzen, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A kutatást a Cell nevű biológiai témájú folyóiratban publikálták.

A jegesmedve-bocsok által fogyasztott anyatej 30 százaléka zsír, és felnőtt állatként is főként a tengeri emlősállatok zsírját fogyasztják. Szükségük is van rá, hiszen a jegesmedvék bőre alatt tekintélyes zsírréteg található, ami többek közt védelmül szolgál a sarkvidéki hideg ellen. Mivel a zsír lebontásának melléktermékeként víz keletkezik, így az állat folyadékhoz is juthat.

Lorenzen és kollégái hetvenkilenc grönlandi jegesmedve és tíz különböző helyről származó barnamedve genetikai állományát vizsgálták. Már az első eredmények meglepték a kutatókat, ugyanis a két medvefaj fejlődése kevesebb mint 500 000 éve vált el egymástól. Korábban úgy vélték, hogy ez a szétválás nagyjából 5 millió évvel ezelőtt történt meg.

A kutatók szerint az elmúlt 500 000 év alatt a jegesmedvék egyedülálló módon alkalmazkodtak a zord természeti körülményekhez. Testtömegük több mint felét zsír teszi ki, vérük koleszterinszintje pedig rendkívül magas, ennek ellenére nem alakul ki náluk szív- és érrendszeri megbetegedés. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a jegesmedve szív- és érrendszerének állapotáért felelős génekben mutáció következett be. Az érintett gén (APOB) kulcsszerepet játszik abban, hogy a véráramban megtalálható koleszterin a sejtekbe jusson, és ezáltal szív- és érrendszeri megbetegedés ne alakuljon ki.

Ha az infarktus veszélye nem is, a sarkvidéki jégtakaró olvadása mindenképpen veszélyezteti a fajt, a jegesmedvék egyedszáma a becslések szerint jelenleg 20 000-25 000 fős.