Egy mexikói víz alatti barlangban talált jégkorszakbeli fiatal lány maradványai egyértelmű genetikai kapcsolatot mutatnak a legkorábbi amerikaiak és a mai amerikai bennszülöttek között.

Kik voltak az első amerikaiak? A kérdés eldöntése nem is olyan egyszerű. Genetikai elemzések alapján a legtöbben arra következtettek, hogy a mai amerikai bennszülöttek (indiánok) olyan szibériai emberek leszármazottai, akik 26 000-18 000 évvel ez előtt vándoroltak át a Bering-szoroson akkor még átívelő földhídon, Beringián.

Az elméletet széles körű elfogadottsága ellenére máig többen vitatták, mert az eddig talált legősibb amerikai koponyák arcberendezése jelentős mértékben eltért a mai bennszülöttekétől. Úgy tűnik azonban, most végre pont kerülhet a vita végére. Egy nemzetközi kutatócsoport ugyanis olyan ősi csontvázat fedezett fel Amerika betelepülésének idejéből, amelynek genetikai állománya megegyezik a mai amerikai bennszülöttekével, de arckoponyája az eddigi ősi csontvázakéhoz hasonló. Tehát összekapcsolja a mai bennszülötteket a jégkorszakban élt elődökkel.

Két kutatóbúvár szállítja vizsgálatra a barlangban felfedezett koponyátForrás: National Geographic/Paul Nicklen

A csontvázzal kapcsolatos munkákról James Chatters, a Washingtoni Egyetem kutatója és munkatársai számoltak be a Science pénteki számában.

A lány 12 000-13 000 éves, majdnem teljesen ép csontvázát a mexikói Yucatán-félsziget keleti részén lévő, víz alatti Sac Actun barlangrendszerben találták meg egy Hoyo Negro nevű mélyedésben, több állat – többek közt kardfogú macska és óriás földilajhár – maradványai mellett. Az áldozatok feltehetően beleestek a barlangba.

A lány egyedülálló arcberendezése a legkorábbi amerikaiakéhoz hasonlít, de az úgynevezett mitokondriális DNS-e (amely a leghasznosabb jellemző a populációk rokonságának megállapításához) a mai amerikai bennszülöttekének megfelelő.

A koponya és egy lábszárcsont a barlang fenekénForrás: Daniel Riordan Araujo

Ez a csupán az amerikaiakra jellemző genetikai bélyeg valószínűleg még Beringiában alakult ki. A lelet azt mutatja, hogy a Beringiából származó mitokondriális DNS-sel rendelkező jégkorszaki egyedek messze vándoroltak Amerikában, le egészen Mexikóig.

A DNS-elemzés egyértelműen igazolja, hogy az eltérő arcberendezés ellenére ez a korai amerikai nő rokonságban áll a mai amerikai bennszülöttekkel. Az eltérő arcberendezés a legjobban talán olyan evolúciós változásként magyarázható, amely az után történt, hogy a beringiaiak elváltak szibériai őseiktől, írják a szerzők.

A kutatás arra utal, hogy Amerika meghódítása nem Eurázsia különböző részeiről kiinduló, egymástól elkülönülő migrációs események révén történt, hanem a legkorábbi amerikaiak a Beringiából kiáramló népesség képviselői voltak. Ez azt igazolja, hogy az ősamerikaiak (paleoamerikaiak) és a mai amerikai bennszülöttek egyetlen kiindulási populációból származnak.

A Hoyo Negro panorámaképeForrás: Roberto Chavez Arce