Még egy ok, hogy védjük a kutyát a szúnyogok ellen

2014.06.10. 09:36

Az előrejelzések szerint idén sok lesz a szúnyog, ez pedig növeli a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatát is. A kutyákra, macskákra a szívféreg-fertőzés komoly veszélyt jelent.

Kedvezett az elmúlt hetek csapadékos időjárása a szúnyogok elszaporodásának, így idén nyáron nagyobb a kockázatuk a szúnyogok által terjesztett betegségeknek. Macskák, kutyák szempontjából az egyik legveszélyesebb a szívféreg-fertőzés, amelynek parazitáját bármelyik hazai szúnyogfaj terjesztheti. A fonálféreg emberre nem jelent veszélyt (bár az embert is megfertőzheti), kutyáknál, macskáknál viszont a fertőzés halálos lehet.

A kutyákban a szívférgességet a Dirofilaria immitis féregfaj okozza. A nevéhez hűen a kutya szívében és a tüdőartériában telepszik meg, ahol a teljes kifejlettséget elérve, szaporodni is kezd. A kifejlett, körülbelül 30 centis férgek 7-10 évig is élhetnek, és a keringési rendszerbe ürítik lárváikat, az úgynevezett mikrofiláriákat. A lárvák a szúnyogokba vérszívás útján kerülnek, majd szúnyogcsípéssel kerülnek át újabb áldozatra – azaz, ha nincs szúnyogcsípés, nincs szívféreg sem. Az áldozat sokáig tünetmentes lehet, majd például szívelégtelenségre utaló tüneteket mutathat: azaz fáradékony, puffad a hasa, nehezített a légzése, vagy szaporán liheg.

Az állatorvos a fertőzöttséget vérből, mikroszkópos és szerológiai vizsgálattal állapíthatja meg. A kutya szervezetéből a férgeket alapvetően kétféle módon lehet eltávolítani: nyitott szívműtét során vagy szívkatéterrel. Kevés féreg esetén lehet próbálkozni gyógyszeres kezeléssel is, ám kockázattal jár, ugyanis az elpusztult fonalférgek a szívből kikerülve a tüdőben érelzáródást okozhatnak, ami megint csak az állat pusztulásához vezethet.

Az igazán jó megoldást tehát a szúnyogok elleni védekezés jelenti, valamint azok a szerek, amelyek megölik a vérben keringő mikrofiláriákat, azaz megakadályozzák, hogy a lárvákból felnőtt szívféreg alakuljon ki. Mindkét célra többféle állatgyógyászati készítmény is elérhető az állatorvosoknál és az állatpatikákban. A szívféreg lárvájából egyébként a szúnyogcsípéstől számított fél éven belül fejlődik ki a kifejlett féreg, így a szívféreg lárva elleni szert ebben az időablakban érdemes használni.

2009 óta itthon is rendszeresen találnak fertőzött kutyát

Magyarországon egyébként 1982-ben mutattak ki először szívférgességet egy külföldről vásárolt kutyánál, de csak 2009-ben találtak férget első alkalommal  olyan kutyánál, amely azt megelőzően nem járt külföldön, azaz bizonyítottan Magyarországon fertőződött meg.

Az elmúlt években elsősorban a Tisza mentén és a déli területeken, de a Duna mentén, valamint a fővárosban is diagnosztizáltak  szívféreg-fertőzéses kutyákat. A Szent István Egyetem ÁOTK Parazitológiai Tanszékének egy 2011-es kutatása szerint a kutyák 4,9 százaléka fertőzött a féreg lárvájával, más kutatások szerint ez az arány akár 10 százalék felett is lehet. Tavaly bejárták a sajtót annak a szegedi kutyának a szívéről készült fotók, amelynek szívében 38 szívférget találtak.

A szívféreg egyébként jellemzően mediterrán területeken fordul elő. A környező országok közül Horvátország délebbi területein, Olaszországban, a Pó folyó völgyében, valamint Románia keleti részében nagyon gyakori. A szakemberek szerint azonban a klímaváltozással, ha nem védekeznek a kutya- és macskatartók hatékonyan a szúnyogok ellen, a szívféreg itthon is komoly veszélyt jelenthet.

Emberre nem veszélyes

Az embert egy másik fonalféreg faj, az ún. Dirofilaria repens  támadhatja meg. A fertőzésben itt is a szúnyogok működnek közre, általában a szúnyogcsípés közelében alakul ki kisebb-nagyobb csomó. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2007 és 2011 között itthon évente átlagosan 9-14 új Dirofilaria-fertőzést diagnosztizáltak embernél.