A nagykövettől kéri Egyiptom a százmilliós régészeti leletet

Pert indított az egyiptomi műkincsvédelmi minisztérium Magyarország és Franciaország ellen öt régészeti lelet miatt, amelyet 2002-ben csempésztek ki az észak-afrikai országból. A budapesti Szépművészeti Múzeum válasza szerint a műtárgyakat minden szempontból törvényesen vásárolták.

„A minisztérium barátságos úton igyekszik visszaszerezni a lopott tárgyakat” – ezt közölte csütörtökön az egyiptomi műkincsvédelmi tárca arról az öt műtárgyról, amelyet a Gíza tartományban található Szakkara körüli ásatásokról loptak el, majd Franciaországba és Magyarországra juttatták azokat. A leletek Haunefer pap sírjából származnak, aki a Kr. e. harmadik évezred végén, a VI. dinasztia idején élt. A helyszínt 2001-ben tárta fel egy francia kutatócsoport. A leletek közül három Budapesten, a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van.

Mohamed Ibráhím miniszter az ügyről hétfőn Kveck Péterrel, Magyarország egyiptomi nagykövetével tárgyalt, felvetve, hogy a három tárgyat diplomáciai úton juttassák vissza Egyiptomba. Erről az egyiptomi kormány információs oldala írt hétfőn.

A Szépművészeti 2013-ban vásárolta meg a három részből álló óbirodalmi reliefes faltöredéket a magyar kormány 100 millió forintos támogatásával. Az eladó egy londoni műkincskereskedő cég, a Rupert Wace Ancient Art volt, amelytől számos elismert múzeum, így a British Múzeum és a Louvre is már több antik műtárgyat vásárolt – közölte a Szépművészeti Múzeum.

Az egyiptomi műkincsvédelmi minisztérium szerint a tárgyakat a francia kutatócsoport 2001-es missziója után, illegális ásatás során lopták el. A tárca szerint az aukciós ház állítása – mely szerint a tárgyakhoz még 1974-ben jutottak hozzá – ellentmond a tényeknek, hiszen a 2001-es kutatás előtt sem törvénytelen, sem engedélyezett ásatások nem folytak a szóban forgó helyszínen.

A Szépművészeti Múzeum viszont azt közölte, hogy szakembereik megvizsgálták a műkincs eredetét, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján azt állapították meg, hogy a tárgy törvényesen került az előző tulajdonosához. Az is bizonyítható, hogy a műtárgy 1974-ben már egy neves párizsi galéria tulajdonában volt, de ismerik az 1974 előtti tulajdonos nevét is.

Szerződéses garanciák

„A műkereskedelemben lévő műtárgyak regisztrációjával foglalkozó nemzetközi cég, az Art Loss Register nyilatkozata, és a szerződés egyes rendelkezései is mind garanciát nyújtanak Magyarország jogszerű tulajdonszerzésére. A szerződés egyébként azt is rögzíti, hogy ha mindezek ellenére mégis bebizonyosodna a műtárgy illegális eredete, akkor az eladó visszatéríti a vételárat” - közölte a Szépművészeti. A múzeumot mostanáig sem az egyiptomi hivatalos szervek, sem szakemberek nem keresték meg az ügyben, de ha ez megtörténik, az intézmény minden birtokában lévő információt és dokumentumot rendelkezésre bocsát a műtárgyak származásáról.

Az öt tárgy közül a másik kettőre nemrégiben akadtak rá, amikor egy francia aukciós ház éppen eladásra bocsátotta őket. A tárgyak hazajutása érdekében minden jogi lépést megtett az Egyiptomból eltűnt régiségekért felelős minisztérium, és az ügyben a francia külügyminisztérium segítségét is kérték.

Egyiptom ókori maradványai az elmúlt évezredek során számtalan kárt szenvedtek, de a 2011-es felkelés óta kialakult közbiztonsági káoszban különösen megszaporodtak a fosztogatások. A múzeumokból és régészeti ásatásokból ellopott műtárgyak keresettek a nemzetközi feketepiacon.