A labdarúgó-mérkőzések legidegtépőbb percei a hosszabítás utáni büntetőpárbajok. Sokan sokféleképpen próbálták már elemezni, hogyan végezhetők el, illetve védhetők ki hatékonyan a büntetőrúgások.

A büntetőrúgásokkal kapcsolatban végzett tudományos vizsgálatokat foglalta össze az International Review of Sport and Exercise Psychology című sportpszichológiai folyóirat 2013-ban. Nyolcvan korábbi (az elmúlt 30 évben készült) tanulmány elemzésével a szerzők összegyűjtötték azokat a viselkedéselemeket, amelyek szerintük mind a lövő játékos, mind a kapusok számára alapvető fontosságúak lehetnek. Az elemek között szerepel a játékosok kiválasztása, a nekifutás, a rúgás, sőt a rúgás utáni viselkedés is.

Így válaszd ki az ideális játékost!

Milyen a jó tizenegyeslövő játékos? Az ilyen focistát a kutatók szerint a kudarckerülő orientáció jellemzi. A kudarckerülő személy elsődleges célja a bukás elkerülése. Hajlamos a kötelezettségeire és a feladataira koncentrálni, döntéseiből pedig a megfontoltság sugárzik. Ezzel szemben a sikerorientált focistát az egyéni ambíciók hajtják, és az általa ideálisnak tartott elképzelést igyekszik végrehajtani. Mivel a büntetőrúgás tipikusan egy olyan szituáció, ahol a siker kevésbé jutalmazott, a kudarc azonban elfogadhatatlan, ezért érdemesebb egy kudarckerülő labdarúgó mellett dönteni. A tizenegyes elvégzésére tehát egy kötelességtudó Bastian Schweinsteiger jobb választás, mint a kreatív megoldásairól ismert Mesut Özil – összegezte észrevételeit a német Spiegel magazinnak a tanulmány egyik szerzője, Daniel Memmert sportkutató (Kölni Sporttudományi Főiskola).

Bastian Schweinsteiger büntetőrúgása

A szerzők azt is megállapították, hogy érdemes hanyagolni a nagyobb sztárokat. A kevésbé ismert játékosoknak viszonylagos névtelenségük miatt nincs akkora vesztenivalójuk egy kudarc alkalmával, így kisebb rajtuk a nyomás.

Ne stresszeld a játékost!

Nagy lélektani nyomás alatt a büntetőt rúgó focista nem a lövésre, hanem a környezetére fog koncentrálni, emiatt nagyobb valószínűséggel ront. A kutatók külön vizsgálták a nagyobb és kisebb stresszhatásnak kitett játékosok szemmozgását. Kiderült, hogy a nagyobb stressz alatt álló focisták közvetlenül a kapusra fókuszáltak, így a labdát is felé lőtték el, rontva a rúgás pontosságát. Érdekes, hogy a stresszes focisták egy részénél viszont ennek éppen az ellenkezője volt tapasztalható: nem néztek a kapusra, és igyekeztek a labdát minél előbb elrúgni, ezzel szintén csökkentve a sikeres lövés esélyét. A tanulmány szerzői szerint tehát nem biztos, hogy jótékonyan hat a közönség biztató őrjöngése, mivel fokozza a játékosokra gyakorolt nyomást.

A helyes lövés stratégiája

A tanulmány szerzői szerint a tökéletes lövés elsősorban nem az irányon, hanem a magasságon múlik. A kutatás során összesen 300, neves focisták által elvégzett tizenegyes rúgást elemeztek. A kapu felső harmadába szánt labdákat senki sem tudta hárítani (ám az ilyen lövéseknek csupán a 13 százaléka ért célba).

A videóban a kapu felső harmadába lövi a játékos a labdát. A kapus nem tudja védeni

Ha az irányt is figyelembe vesszük, akkor szintén nagy valószínűséggel lehet gólt lőni, ha a labdát a kapu közepe felé irányítjuk. Az adatok szerint ugyanis a kapusok az ilyen lövéseknek csupán a nyolc százalékát voltak képesek kivédeni. A legrosszabb döntés az volt, ha a focista a kapu jobb alsó sarka felé irányította a labdát, az ilyen próbálkozásokat ugyanis a kapusok az esetek 24 százalékában sikeresen elhárították.

Érdemes a labdát egyenesen, vagy minél nagyobb szögben megközelíteni, ugyanis a kutatók szerint ebben az esetben a kapus nehezebben olvassa ki a lövő játékos szándékát. Szintén fontos, hogy a labdarúgó ne a kapusra, hanem arra a helyre koncentráljon, ahová a labdát lőni szeretné.

Sorrendiség

A kutatás nem talált különbséget abból a szempontból, hogy melyik csapat kezdi a tizenegyesek rúgását. A csapaton belüli sorrend annál inkább számít. A tanulmány megállapította, hogy a sikeres lövések aránya a tizenegyesek vége felé egyre alacsonyabb lesz, így a szerzők szerint érdemesebb a fordított sorrendiséget alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az első lövő játékos legyen a leggyengébb, az ötödik pedig a legerősebb.

A türelem gólt terem

A tizenegyes mentális harc a lövő játékos és a kapus között. A kutatók azt tanácsolják, hogy amikor a labdát a focista a büntetőpontra helyezi és felkészül a lövésre, létesítsen szemkontaktust a kapussal. Ugyancsak nagyobb esélye van a sikerre azoknak a játékosoknak, akik nem sietik el a büntetőrúgást, és a sípszó elhangzását követően egy rövid ideig kivárnak. A focisták ezzel ugyanis magabiztosságot és eltökéltséget mutatnak, amivel a kapust elbizonytalaníthatják.

A labdarúgó magabiztos fellépését csorbíthatja, ha hátat fordít a kapusnak. Ez az úgynevezett menekülési viselkedés, amellyel a játékos egyfajta alárendelt viszonyt sugalmaz a kapus felé.

Beckham hátat fordít a kapusnak a büntetőrúgás előtt

A sikeres találatokat érdemes minél látványosabban, színpadiasabban megünnepelni. Ez ugyanis lelkesíti a csapattársakat, és tovább rombolja az ellenfél hangulatát.

A kapusnak a csípőmozgást érdemes figyelni

A statisztikai adatok szerint a lövő játékosnak 74,2 százalék esélye van a hálóba találni, ezzel szemben a kapus mindössze a lövések 18,8 százalékát tudja sikeresen védeni. Tovább nehezíti a helyzetét, hogy a labda 50-100 km/h sebességgel száguld a kapu felé, ami azt jelenti, hogy közvetlenül az elrúgást követően 600 milliszekundum alatt a labda átlépi a gólvonalat. Mivel az elrúgott labdát az előbbi adatok ismeretében már nincs esélye elkapni, ezért még a lövő játékos labdába érése előtt döntenie kell a kapusnak, hogy merre vetődjön. A kísérletek azt támasztották alá, hogy a kapus akkor rugaszkodhat el nagyobb sikerrel a megfelelő helyre, ha a lövő játékos lábainak és csípőjének mozgását figyeli, amint az a labda felé fut.

A rúgáshoz használt láb befolyásolja a kapus sikerét?

A tesztek kimutatták, hogy a kapusok többségének gondot okoz, ha olyan lövő játékossal kerülnek szembe, aki bal lábbal rúgja a büntetőket. A tanulmány szerint a  bal lábbal rúgók a labdát hajlamosak a háló jobb felső sarkába lőni (ami a kapus szemszögéből a bal felső sarkot jelenti).

Bal lábas büntetőlövés

Mivel a kapusok az esetek többségében jobb lábbal lövő játékosokkal kerülnek szembe, erre a lehetőségre kevésbé készülnek fel. A kapusok nehezebb iránymeghatározása a statisztikákban is megmutatkozik: a ballábas játékosok az esetek 76,22 százalékában rúgtak gólt, míg a jobblábas focisták a büntetők 72,15 százalékában juttatták a labdát a hálóba a német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságon 1995 és 2007 között.

A kapus további trükkjei

Nagyban növelheti a kapus esélyeit, ha nem a kapu közepén, hanem attól enyhén jobbra vagy balra helyezkedik el. Ez arra ösztönzi a támadó játékost, hogy az ellenkező irányba – tehát az üresen álló terület felé - lőjön.

A kapusok a testtartásukkal is befolyásolják az ellenfelet. Erre az egyik legjobb példa, ha a kapus a feje fölé emeli a kezét, hogy nagyobbnak tűnjön. Ennek a testhelyzetnek azonban a kutatás szerint megvannak a hátrányai: mivel a kapus nagyobbnak tűnik, a lövő játékos messzebbre fogja rúgni a labdát, így azt nehezebb lesz kivédeni.

A harmadik pszichológiai fegyver, amivel a kapus élhet az, ha magára vonja a rúgáshoz készülődő játékos figyelmét. Ez különösen a stresszesebb játékosok ellen hatásos, akik eleve jobban koncentrálnak a kapusra, mint nyugodtabb társaik. A figyelemelterelés eszköztára változatos lehet: a kapusok például megtévesztő mozdulatokat tehetnek, rákiálthatnak a lövő játékosra (ahogy például Tim Krul holland kapus is tette a Costa Rica-iak elleni tizenegyesek során), vagy folyamatosan mozgásban lehetnek (például lengethetik karjaikat). Ez utóbbi azért is hatékony módszer, mert a statisztikák szerint a labdát elrúgó játékos nagyobb eséllyel fogja egy mozgó kapus irányába rúgni a labdát, mint a mozdulatlan pozíciót felvevő védő felé.

 Tim Krul védése a Costa Rica-iak elleni tizenegyesek során

Így válaszd ki a mez színét!

A színek teljesítményre gyakorolt hatásáról már számos cikk született. Egyenlő erőviszonyok mellett az egyes harcművészeti ágakban a vörös ruházatot viselő felek nagyobb valószínűséggel győzik le a kék színű ruhát hordó ellenfeleiket. Az angol bajnokságban a piros mezt viselő csapatok általában gyakrabban győznek, és kiderült, hogy a kapusok is alacsonyabbra becsülik esélyeiket, ha a tizenegyesek során piros mezt viselő játékosokkal néznek szembe. A kutatók szerint a hatás oka abban kereshető, hogy a vörös színt gyakran az agresszióval és a haraggal kapcsolják össze.