Könnyfakasztó film készül Stephen Hawking életéről

Stephen Hawking
Vágólapra másolva!
Film készül a világhírű asztrofizikus, Stephen Hawking életéről. Most mutatták be az első előzetest a novemberben mozikba kerülő alkotásból.
Vágólapra másolva!

A film két és fél perces, augusztus 6-án megjelent előzetese alapján a Mindenség elmélete (The Theory of Everything) című film elsősorban Hawking és felesége, Jane kapcsolatát mutatja be. 1963-ban ismerkedtek meg, és röviddel ezután Hawkingnál súlyos betegséget diagnosztizáltak. Akkor azt mondták az orvosai, hogy két éve van még hátra, ám a világhírű fizikus még ma is él. Az asszony végig férje mellett volt annak legválságosabb időszakaiban, és jelentős szerepet játszott tudományos sikereinek elérésében.

A Space.com űrkutatási hírportál beszámolója szerint az előzetes alapján igazi könnyfakasztó történetet látunk majd:

Színes pálya

Stephen William Hawking 1942. január 8-án, Galilei halálának háromszázadik évfordulóján született Angliában. Apja orvosnak szánta, ő azonban fizikát tanult az Oxfordi Egyetemen. Mindig is vonzották az Univerzum titkai, ezért a kozmológiát választotta fő kutatási területként.

Munkája során igyekezett a tudományt népszerűsíteni, számos témában (általános relativitáselmélet, fekete lyukak, Ősrobbanás, a Világegyetem története) jelentek meg a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő könyvei. Közülük a leghíresebb Az idő rövid története című munkája, amely minden bestsellerrekordot megdöntött, és magyar kiadása is nagy siker volt.

1974-ben, mindössze 32 évesen a Királyi Természettudományos Társaság tagjává választották. 1979-ben érte az egyik legnagyobb elismerés: Cambridge-i Egyetem tizenhetedik Lucas-professzorává nevezték ki. Ez a leghíresebb akadémiai szék a világon, a posztot korábban Isaac Newton is betöltötte.

Felesége volt sikerének motorja

Hawking még egyetemista volt Oxfordban, amikor - nem sokkal a 21. születésnapja után - kiderült, hogy egy különleges, gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri elváltozásban (amyotrophiás laterosclerosis, Lou Gehrig-kór) szenved. A kór – amelynek okát mind a mai napig nem ismerik - az idegrendszer akaratlagos mozgásért felelős részének szelektív elhalását okozza. Az orvosok akkor még azon a véleményen voltak, hogy Hawkinggal két év alatt végezni fog a halálos betegség. Ma hetvenkét éves a világhírű elméleti fizikus.

Önvallomása szerint korábban unta az életet, de ahogy tudomást szerzett állapotáról, élvezetet talált abban, hogy él. 1965-ben, két évvel betegsége diagnosztizálása után kötött házasságot Jane Hawkinggal, akitől három gyereke született. Jane támaszként szolgált Hawkingnak a betegséggel való küzdelem során, és nagymértékben hozzájárult a tudós sikereihez. Többek között ez szolgál a film egyik fő témájául.

Beszédszintetizátorral kommunikál

Hawking állapota fokozatosan romlott. Először náluk lakó egyetemi tanítványai, majd 1980-tól reggel és este néhány óráig hivatásos ápolónő volt a segítségére. 1985-ben tüdőgyulladást kapott, és gégemetszést hajtottak végre rajta. Ettől kezdve 24 órás gondozásra szorult. Beszéde már a gégemetszés előtt is nehezen volt érthető, tagolatlanul beszélt, mint a részegek. Csak néhány ember volt képes megérteni, ők tolmácsolták Hawking szavait. Így diktálta le tudományos dolgozatait, és tolmáccsal tartotta meg egyetemi óráit. A gégemetszés után többé már nem tudott beszélni.

Nem sokkal a beszédképesség elvesztése után Kaliforniából kapott egy olyan szoftvert, amely szavakat kínált fel a képernyőn, amelyekből válogathatott. A válogatáshoz egy kapcsolót kellett kézzel működtetni, később megoldották a kapcsoló fej- vagy szemmozgással való működtetését is.

A számítógépben tárolt szövegfogalmazványt egy beszédszintetizátor formálta hallható mondatokká. A következő lépésben a számítógépet és a szintetizátort beépítették Hawking tolószékébe. Ezzel a rendszerrel körülbelül percenként 15 szó sebességgel tud fogalmazni. Több könyvet és tudományos dolgozatok sorát írta meg ily módon, sőt, mai napig rendszeresen tart tudományos és ismeretterjesztő előadásokat is.

A legizgalmasabb felfedezés és a legnagyobb tévedés

Hawking szerint a fizika legizgalmasabb felfedezése akkor történt, amikor felfedezték, majd megerősítették a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban lévő apró ingadozásokat. Ezek támasztják alá az Univerzum keletkezésének felfúvódásos modelljét.

Pályája ugyanakkor nem volt mentes a kudarcoktól sem. Egyik legemlékezetesebb tévedése az volt, hogy korábban azt gondolta: minden információ elpusztul a fekete lyukakban, és onnan semmi nem szivároghat vissza az Univerzumba. Nézetét John Preskill fizikus hosszú időn keresztül támadta, majd fogadást kötöttek a vitás kérdésről. Később egy dublini konferencián Hawking bejelentette, hogy elvesztette a fogadást és visszavonta az anyagot véglegesen elnyelő fekete lyukakról szóló elméletét.

Erre gondol a nap nagy részében

Állapota ellenére folyamatosan dolgozik: előadásokat tart és tanulmányokat készít. Saját bevallása szerint azonban vannak olyan dolgok, amelyekre soha nem fog válaszokat találni. Erre utalt a New Scientistnek adott 2012-es interjújában, amikor arról kérdezték, mire gondol a nap nagy részében. Hawking csak ennyit felelt: „A nőkre. Megfejthetetlenek.”