A neandervölgyinek sem repült a szájába a sült galamb

The reconstruction of a Neanderthal woman (C) and man (R) pictured at the Neanderthal Museum of Mettmann, Germany, 20 March 2009. As spring is here, the Neanderthal man gets company of a woman - red-haired and in her twenties - who wears her most beautiful summer dress. For the time being, the exact reconstruction of a Neanderthal woman will join the male conspecifics in the museum. Photo: FEDERICO GAMBARINI

Sült szirti galambot is ettek a neandervölgyi emberek 67 ezer évvel ezelőtt, vagyis a madarak jóval hamarabb váltak az emberi étrend részévé, mint azt a tudósok gondolták – derült ki egy gibraltári kutatásból.

"Ugyanazt szerették, amit mi, a mellehúsát, a combokat és a szárnyakat ették" – hangoztatta Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója, a kutatás vezetője.

A kutatásban 1724 galambcsontot vizsgáltak meg, amelyeket gibraltári barlangokban tártak fel. A csontokon megtalálták az előemberek fogainak és vélhetően a tűzön való sütésnek a nyomait is.
Finlayson szerint a kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb volt, mint amit általában tartanak róla.

Galambot is ettek Forrás: AFP/Federico Gambarini

A madarakkal való táplálkozást eddig többnyire a Homo sapiensnek tulajdonították a tudósok. A most vizsgált leletek azonban azt mutatják, hogy a neandervölgyi jóval a Homo sapiens megjelenése előtt is evett madarakat.

A csontokon csak kevés esetben találták meg a vágóeszközök nyomát, a kutatók szerint ez azért van, mert a szirti galamb húsát eszközök nélkül is könnyen el lehetett fogyasztani.

A neandervölgyi ember az emberi faj egyik fontos ágát alkotta, de 30-40 ezer évvel ezelőtt kihalt.