Földdel és kukoricával dúsítják a kávét

2014.08.26. 11:54

A tavalyi rozsdásodás ötödével csökkentette a kávétermést Brazíliában, így a termelők többek között szójával, kukoricával, rozzsal, barna cukorral, sőt közönséges földdel és fadarabokkal igyekeznek pótolni a hiányzó mennyiséget.

A kávérozsda kiváltója, a Hemileia vastatrix gombafaj 2013-ban nagy mennyiségben pusztította az arabica kávécserjéket. A növényi kór nagyjából 42 milliárd csészének megfelelő kávét vitt el. Ebből a fogyasztók közvetlenül nem éreznek túl sokat, a termelők igyekeznek pótolni a kimaradt mennyiséget, ez viszont gyakran a minőség rovására történik. Ha a trend tovább folytatódik, az is elképzelhető, hogy idővel felkúszik a kávé ára – először viszont megpróbálják hamisítani. 

Arabica kávészemek. Az ilyen kávészemek ízletesebbek, de kevesebb koffeint tartalmaznak, mint a robusta (Coffea canephora) fajta terméseForrás: AFP

Az allergiásoknak érdemes vigyázniuk

Aki igazi kávésznob, az az ital ízéből is kiszúrhatja, ha adalékanyagokkal dúsították az őrölt kávét, a kukorica például alig észrevehetően édeskés ízt ad. Az adalékok általában természetes eredetűek, így az idegen anyagok önmagukban nem jelentenének túlzott veszélyt az egészségre. A probléma inkább az összetevőkkel szembeni esetleges érzékenység vagy allergia. Az adalékanyag lehet gabonaféle, vagy szója – mindkettőre viszonylag gyakori az allergia. Mivel ezeket a titkolt hozzávalókat nem tüntetik fel a címkén, a fogyasztó nem számít rá, így kellemetlen meglepetés érheti azt, aki valamelyikre allergiás.

Szűréssel megelőzhető

A dúsított kávé felismerése nem könnyű, laboratóriumi körülmények szükségesek hozzá. Ezidáig az egyetlen módszer a mikroszkopikus vizsgálat volt: ekkor szemenként lehet elkülöníteni a kávéba nem illő részeket. Ez viszont rendkívül körülményes és lassú eljárás, ezért Lucy Nixdorf, a Londrinai Állami Egyetem (Brazilia) kutatója inkább új módszert fejlesztett ki a hamis kávé beazonosítására.

Nixdorf módszere az úgynevezett folyékony kromatográfián alapszik, amely a kávé kémiai összetételét vizsgálja. A lefőzött kávét először átnyomják egy speciális papírszűrőn, melyre minden összetevő egy kicsit máshogy reagál és más-más sebességgel folyik át rajta, így végső soron különválaszthatóak az összetevők. Ezzel a módszerrel 95 százalékos biztonsággal beazonosíthatóak az adalékanyagok.

Mivel ez a mérés is csak laborban végezhető, a gyakorlatba Nixdorf inkább alternatív módszereket javasol: vegyünk megbízható márkáktól, vagy daráljuk magunknak a szemes kávét, abban biztosan nem lesz adalék.