Egy helyen került elő a mamut és rézkori erődítés

Szurdokpüspöki, 2014. augusztus 22. Virág Attila, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusa a jégkor utolsó szakaszából származó gyapjas mamutok maradványait tisztítja a 21-es számú főút épülő új nyomvonalánál végzett régészeti feltárásánál, Szurdokpüspöki közelében 2014. augusztus 22-én. MTI Fotó: Komka Péter

Jól járt a magyar régészet a 21-es főút négysávosra bővítésével. Ritkaságnak számító jégkorszaki mamutleletek és egy késő rézkori település nyomai is előkerültek Szurdokpüspöki közelében.

A gyapjas mamutok maradványai a humuszréteg eltávolítása közben kerültek elő a Nógrádban zajló régészeti feltáráson – mondta Szilágyi Márton, az ELTE Régészettudományi Intézetének régésze a helyszínen.

A leletek elhelyezkedése, valamint az, hogy a négy lapocka és az összefüggő gerincalap együtt maradt, arra utal: nem természetesen úton kerültek ide. „Ezek ember által válogatott testrészek. A neolit korszak vadászai helyezhették el itt őket, valószínűleg egy hús tárolására szolgáló gödörben, de végül nem fogyasztották el a zsákmányt. A gyapjas mamutok maradványai legalább 14 ezer évesek, vagy még régebbiek” – magyarázta.

A környék kiváló mamutélőhely lehetett, mert Szurdokpüspöki és a szomszédos Jobbágyi közigazgatási területéről is kerültek már elő leletek. A csontok kiemelése közben semmiféle kőeszközt nem találtak. A szénizotópos kormeghatározás, a vékony csiszolatok készítése és más laboratóriumi vizsgálatok további információkkal szolgálnak majd a környezeti körülményekről.

Virág Attila, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusa a jégkor utolsó szakaszából származó gyapjas mamutok maradványait tisztítja a 21-es számú főút épülő új nyomvonalánál végzett régészeti feltárásánál Forrás: MTI/Komka Péter

A mamutlelet közelről Forrás: MTI/Komka Péter

Maga a helyszín is különleges

A gyapjas mamutok maradványai véletlenül éppen egy rézkori, 5200-5300 éves telep területén kerültek elő. Utóbbi szintén szenzációs lelőhelynek számít. A feltárás egy 250-300 méter átmérőjű, kör alakú sáncgyűrűt mutat, két cölöpszerkezetű építménnyel együtt. Utóbbiak funkciója még nem tisztázott, de talán az erődítés kapui lehettek. Egy ilyen megépítése jelentős társadalmi szervezettség meglétét sejteti.

Különlegesség, hogy a telep legsűrűbben lakott részei a sáncgyűrűn kívül estek, tehát nem csak védelmi céllal épülhetett az erődítés. A feltárás során 10-12 áldozati gödröt is találtak, amelyekben egész szarvasmarhákat helyeztek el. Ez nagy áldozat lehetett, hiszen a közösség ezzel lemondott 200-300 kilónyi hús elfogyasztásáról. Négy olyan nagyméretű tárológödröt is találtak, amelyre emberi koponyát helyeztek.

Az út- és vasútépítések előtt kötelező a régészeti feltárás – mondta Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója. Az uniós támogatással megvalósuló létesítmények nyomvonalai mentén 2010 óta több mint négymillió négyzetméteres területen voltak ásatások Magyarországon.

Szilágyi Márton ásatásvezető régész a szurdokpüspöki helyszínen Forrás: MTI/Komka Péter