Örömhír a kávéfogyasztóknak

2014.09.05. 07:35

Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a kávénövény genomszekvenciáját. Ez az eredmény a világ egyik legkedveltebb növényével kapcsolatos több rejtélyre fényt deríthet. Feltárhatja a koffein eredetét, és új fajták nemesítésével megnyithatja az utat a még finomabb ízű, egészségesebb főzetek elkészítéséhez.

A kávé a világ legnépszerűbb pszichoaktív szere, mintegy 2,5 milliárd csészével fogyasztanak belőle naponta. A kávé számos trópusi ország fő mezőgazdasági terménye. A kávétermesztés és -feldolgozás 52 országban 26 millió embernek nyújt munkát.

Ennek ellenére sok mindent nem tudunk a kávéról. Honnan származik a növény a koffeintartalma? Hogyan alakult ki a kávébab kedvelt aromája és finom íze? Ezekre most fény derülhet a kávé genomszekvenciájának leírásával.

Kávészedő Santa TeclábanForrás: AFP/Jose Cabezas

A főként francia és egyesült államokbeli szakemberekből álló kutatócsoport a robusta kávé (Coffea canephora) genomszerkezetét határozta meg. Ez a faj adja a kávéfogyasztás egyharmadát. (A közeli rokon másik termesztett faj, az arabica vagy arab kávé – Coffea arabica – teszi ki a fogyasztás kétharmadát.)

Miért termel koffeint a kávé?

Jelenleg három elképzelés létezik a kávé koffeintartalmára, mondta a Smithsonian Intézet magazinjának Victor Albert, a Buffalói Egyetem növényevolúciós biológusa, a kávé genomszekvenciájáról a Science-ben megjelent tanulmány társszerzője.

Az egyik, hogy a koffein megakadályozhatja a növényevőket a levelek lelegelésében. Valóban, a kávénövénynak a levele tartalmazza a legtöbb koffeint. Voltak is próbálkozások, hogy teát készítsenek a kávélevelekből, de a főzet se teaként, se kávéként nem vált be igazán. Meg se közelítette a kávébabból főzött ital ízét és aromáját.

Forrás: AFP/Sajjad Hussain

A másik  magyarázat szerint a koffein vonzza a beporzó rovarokat. Mások úgy vélik, hogy a koffein segít a beporzásban. Egy a Science-ben tavaly megjelent tanulmány szerint a beporzó rovarok tényleg rászokhatnak a „kávézásra”, és visszajárhatnak a növényhez. Végül egyesek szerint a földre hulló levelek koffeintartalma gátolja más növények csírázását.

A koffein evolúciója

A mostani genomtanulmányok azt az elképzelést támasztják alá, hogy a koffeintermelés egymástól függetlenül többször is kialakulhatott az evolúció folyamán. A kávéban lévő koffeint kódoló gének elemzése ugyanis azt mutatta, hogy eltérnek a teában és a kakaóban található koffeint kódoló génektől.

„A kávé és a tea utolsó közös őse mintegy 100, a kávéé és a kakaóé pedig 120 millió éve élhetett” – mondta Albert. „Így olyan növényekről beszélünk, amelyek nagyon régen elváltak egymástól, és egymástól függetlenül fejlesztették ki a koffeintermelő képességüket.”

Szabadtéri kávéfőzés LappföldönForrás: Lantos Gábor

Még finomabb aromájú kávék jöhetnek

A kávénak nem a koffeintartalma az egyedüli vonzó tulajdonsága. Az újonnan leírt genom feltárta a különleges ízek és illatok eredetét is.

„A tanulmányunk kimutatott olyan géneket, amelyek a keserű ízükről ismert alkaloidák előállításáért felelősek" – mondta Albert. „Olyan enzimek csoportjára is bukkantunk, amelyek flavonoidok – más ízekért felelős vegyületek – előállításában vesznek részt. A zsírsavanyagcserében részt vevő géneket is kimutattunk, tehát az aroma és az íz számos különböző genetikai hátterét meghatároztuk.”

Ha sikerül pontosan azonosítani, hogy mely gének felelősek a legkívánatosabb ízekért és aromákért, akkor lehetséges lesz olyan kávé előállítására – nemesítéssel vagy génmódosítással –, amelyben uralkodnak majd a legkedveltebb tulajdonságok. Itt a génmódosítás miatt sem kell aggódniuk a GMO-t ellenző kávérajongóknak, hiszen nem idegen gének beviteléről lenne szó, csak a kávé saját génjeinek „felerősítéséről”.

Hogyan lehet még egészségesebb a kávé?

A kávé sok vegyülete közül egyesek jó hatással vannak az emberek egészségére. Ilyenek többek között az antioxidánsok, amelyek védik a sejteket a károsodásoktól. A közelmúltbeli kutatások arra utalnak, hogy a kávé javítja a memóriát. A kávé más vegyületei azonban nem igazán egészségesek, sőt akad köztük néhány enyhén rákkeltő hatású anyag is.

A genomelemzés a kávéban lezajló rendkívül bonyolult biokémiai folyamatokat is tisztázhatja, és így megteremtheti az alapját azoknak a nemesítési vagy génmódosítási stratégiáknak, amelyek célja a kávéital jó tulajdonságainak maximalizálása és rossz tulajdonságainak minimalizálása.

A genetika segíthet a kávé túlélésében is

A kávétermesztés őshazája Etiópia, és máig Afrika maradt a kávé genetikai változatosságának fő őrzője. Napjainkban a növény jelentős bevételi forrás Brazíliában, Vietnamban, Indonéziában és Kolumbiában. Ez a világméretű termelés azonban viszonylag kis genetikai változatosságú fajtákon alapul, amelyek érzékenyek a betegségekre és az éghajlatváltozásra.

Dani Zamir, a jeruzsálemi Héber Egyetem növénynemesítője abban bízik, hogy a genom megismerése hozzájárul a népszerű növény fennmaradásához. „A kávé fennmaradásának kulcsa az afrikai fajták genetikai változatosságában rejlik” – írta Zamir a tanulmányt kísérő kitekintésben. Sok más növénnyel összehasonlítva a kávéban több nagyon specifikus, kórokozókkal szembeni rezisztenciát adó gén található, amelyek talán célpontot nyújthatnak annak a mezőgazdasági harcnak, amelynek célja az egészséges termés fenntartása. Így remélhetőleg a jövőben sem kell lemondania senkinek sem a kedvenc fekete italáról.

Kávébab (Coffea arabica)Forrás: AFP