Huszonnégy évesen tudta meg, hogy nincs kisagya

2014.09.12. 10:17

Huszonnégy éves korában derült ki egy nőről, hogy hiányzik a kisagya. Jó példa arra, mennyire alkalmazkodó az ember központi idegrendszere.

A fiatal kínai nőnek egész életében problémája volt a járással, amelyet csak hétévesen tanult meg, beszéde pedig egészen hatéves koráig nem volt érthető. Mégsem vizsgálták meg soha alaposabban egészen addig, amíg szédülés és hányinger panaszával orvoshoz nem fordult.

A komputertomográfiás (CT) vizsgálat során kiderült: a nő teljes kisagya hiányzik. A kisagy helyét az agy-gerincvelői folyadék töltötte ki. Később MRI-felvételek is készültek, ezeken a kisagy helyén sötét terület látható:

A fiatal nő agyáról készített MRI felvétel. A képen jól látható a kisagy hiánya Forrás: Feng Yu et al.

Ezen kívül mindössze kilenc olyan eset ismert, amikor valaki a kisagy teljes nélkülözésével éli életét. A rendellenesség vizsgálata azért is nehéz, mert az így születők nagy része korán meghal, így a problémával az orvosok rendszerint csak a boncoláskor szembesülnek.

A kisagy (cerebellum) az agyféltekék nyakszirtlebenyei alatt, a hátsó koponyagödörben fekszik, szerkezete a nagyagyhoz hasonló. Fő feladata a nagyaggyal való kapcsolattartás mellett a mozgások koordinálása, irányítása, a mozgások összetettségének és folyamatosságának a szabályozása, de szerepe van a beszédben is.

A kisaggyal kapcsolatos problémák agyi rendellenességekhez vezethetnek, gátolhatják a mozgást, epilepsziás rohamokat válthatnak ki és agyfolyadék túltengést okozhatnak. Meglepő módon a fiatal nőnél a vártnál jóval enyhébb mozgási rendellenesség lépett fel, és a kissé nehezebben érthető kiejtést leszámítva beszéde is folyamatosnak mondható.

Orvosai szerint a szokatlanul jó állapotért valószínűleg a nagyagykéreg felel, amely jórészt átvehette a hiányzó kisagy funkcióit. Ennek eldöntésére azonban további vizsgálatokat kell végezni. Az esetről a Brain: a journal of neurology című szaklapban jelentet meg tanulmány.