Most érkezik a Marshoz a NASA óriás űrszondája

Az ősi, minden bizonnyal sűrűbb légkör kedvező feltételeket kínált az élet kialakulásához

Jelenleg öt űrszonda működik a vörös bolygó térségében, három keringőegység és két felszíni kutatójármű. Ám a következő napokban egy amerikai és egy indiai űreszköz is keringési pályára áll körülötte, példátlan „csúcsforgalmat” eredményezve. Főként légköri vizsgálatokkal segítik majd külső bolygószomszédunk fejlődéstörténetének részletes megértését, s az élet múltbeli létezésére vonatkozó feltételezéseket is pontosíthatják.

Az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) első Mars-kutató űrszondája 2013. november 5-én, a NASA által készített szerkezet pedig 13 nappal később hagyta el a Földet, hogy aztán több mint tíz hónapon keresztül haladjanak a világűr fagyos sötétjében közös célpontjuk felé.

A 700 millió kilométeres utazás során az amerikai MAVEN keringőegység (Mars Atmosphere and Volatile Evolution Mission) tulajdonképpen leelőzte az indiai berendezést, és közép-európai idő szerint 2014. szeptember 22-én, hétfő hajnalban 3.37-kor kezdi meg a pályára álláshoz szükséges manőver végrehajtását – ami a NASA TV élő adásában is látható lesz.

A MAVEN bolygóközi utazását és megérkezését bemutató animáció

Alig két nappal később, szeptember 24-én hajnali 4 óra körül a Mars Orbiter Mission (röviden MOM) fékezőhajtóműve is működésbe lép majd, feszült pillanatokat okozva az indiai küldetésirányítók számára. A tervezett menetrend szerint ugyanis a különböző eseményeknek másodperc-pontossággal kell követniük egymást, ami az ekkor nagyjából 12 perces jelátviteli idő miatt persze teljesen automatikusan zajlik majd.

A MOM pályára állási manőverének szimulációja

Mars Orbiter Mission

Az indiai űrkutatás számára ez valójában egy technológiai próbaküldetés, amely a 2008-2009 között a Holdat vizsgáló Chandrayaan–1 keringőegység sikereinek folytatása lehet. A bolygóközi utazáshoz szükséges műszaki fejlesztések – például az automatikus fedélzeti vezérlés, a kommunikációs vagy a navigáció rendszer – kipróbálása mellett azonban tudományos adatgyűjtést is végez, öt különböző műszerrel.

Színes felvételeket készít majd a bolygó tájairól, meghatározza a felszín ásványi összetételét, légköri metán jelenlétét keresi nagy érzékenységű módszerekkel, valamint az atmoszféra felső rétegének alkotóelemeit és szökési folyamatait tanulmányozza.

Ugyan terepi adatai nem lesznek olyan részletesek, mint a „legélesebb” szemű Mars Reconnaissance Orbiter nagyfelbontású kamerájától és spektrométerétől származó képek, légköri mérései izgalmas eredményekkel bővíthetik a múltban zajlott globális klímaváltozás(ok)ra vonatkozó ismereteinket.

MAVEN

A NASA óriási méretű, nyitott napelemtáblákkal együtt 11 méternél is hosszabb űrszondáján nyolc érzékelő-berendezést helyeztek el, amelyek mindegyike légköri méréseket végez. A küldetés elsődleges célkitűzése ugyanis a bolygó éghajlati múltjának feltárása, ami döntő mértékben befolyásolta a folyékony víz felszíni jelenlétét, s ezen keresztül a bolygó lakhatósági viszonyait is.

A MAVEN ellipszispályán kering majd a Mars körül, amelynek legalacsonyabb pontját a tervek szerint időnként egészen közel helyezik a felszínhez, így nem csak felülről láthat rá a gázburokra, hanem néhány alkalommal keresztül is haladhat annak felső rétegein, kb. 125 kilométeres magasságban.

A MAVEN elképzelt látványa a Mars körül Forrás: Lockheed Martin

A részecske- és plazmafizikai műszercsomag elemzi a napszél által szállított elektronok és ionok tulajdonságait, a nagyenergiájú részecskék ütközései miatt a felső légkörből a bolygóközi térbe távozó gázanyag mennyiségét és összetételét, valamint a légkör és az ionoszféra/magnetoszféra között zajló kölcsönhatásokat. Egy másik detektor a semleges gázok izotóp-arányait határozza meg, továbbá egy ibolyántúli hullámhossz-tartományban működő szenzor is vizsgálja az atmoszféra jellemzőit.

Az ősi, minden bizonnyal sűrűbb légkör kedvező feltételeket kínált az élet kialakulásához Forrás: University of Colorado

Mindezek alapján a küldetés a Mars-kutatás alapvető fontosságú, mégis régóta eldöntetlen kérdéseit válaszolhatja meg, a leszállóegységek részletes terepi adatainak értelmezését is tágabb összefüggésbe helyezve.