Mit tegyünk, ha zuhan a lift?

Giphy

Ugorjak fel? Feküdjek le? A liftek gyilkos fegyvere valójában az ajtó és a vakmerő utas, nem pedig a mélység.

Érdemes előre leszögezni, hogy a lift valószínűleg nem fog lezuhanni. Az Egyesült Államokban évente 17 milliárd liftezésből mindössze 27 végződik halálesettel, és azok között is elenyésző a lift lezuhanása miatti tragédia. Ha valaki mégis zuhan, az valószínűleg liftépítő szakember, esetleg olyan utas, aki próbál kimászni a beragadt liftből. Bármi probléma is lép fel, a szakértők szerint a lift belseje a létező legbiztonságosabb hely. A balesetek nagy része inkább abból adódik, hogy az ajtó odacsíp egy testrészt.

Túl sokan vagyunk, biztos, hogy lezuhan

Az EU lassan 20 éve komolyan szabályozza az európai lifteket. Mindegyikben fel van tüntetve, hogy mekkora teherbírással rendelkezik, ennek túllépése viszont nem jelent azonnali katasztrófát. Ha a lift érzékeli, hogy a megengedettnél nagyobb tömeget kellene cipelnie, akkor nem szakad le, hanem egyszerűen nem indul el. Ilyenkor a legnagyobb kellemetlenség az a kínos egyezkedés lehet, hogy melyik utas hagyja el a liftet.

Forrás: RIA Novosti/Iliya Pitalev

Leszakadhat egyáltalán?

A modern liftek nem egy, hanem legalább négy, de gyakran nyolc kábellel vannak rögzítve. Viszont egy is képes megtartani a lift teljes tömegét. Egy-kettő, sőt hét is elszakadhat. Természetesen, ami elromolhat, az el is romlik, így lehetséges, hogy mind a nyolc masszív acélkábel felmondja a szolgálatot. Ilyen történt például 1940-ben, amikor egy repülő üközött neki egy épületnek, és elszakította a benne lévő lift összes kábelét. A modern liftekben viszont ekkor sincs minden veszve.

Ha minden kötél szakad

Ha az összes kábel elszakad, a lift valóban zuhanni kezd, de azonnal működésbe is lép egy biztonsági rendszer. Ha a megengedettnél nagyobb ereszkedési sebességet mér a liftbe épített mechanikus sebességmérő, akkor automatikusan bekapcsol a fékező rendszer. Néhány típusban ez összeszorítja a síneket - mint egy tárcsafék -, másokban pedig éket ver bele, így állítva meg a zuhanást. Ez lehet, hogy nem túl kellemes élmény, de semmiképpen sem halálos. Ha fékezés után két emelet között maradtunk, nem érdemes feszegetni az ajtót és kimászni - emiatt vannak a valódi balesetek.

Lezuhant

Ha a fékrendszer is felmondja a szolgálatot, még akkor sincs minden veszve. Egyrészt, a liftaknában lévő levegő a gyors zuhanásra úgy reagálhat, mint egy befogott végű biciklipumpa: nehéz összenyomni. Ez már önmagában tompítja az esést, de ha ez nem lenne elég - vagy alul szivárog a levegő, esetleg nem zárt az akna -, még mindig van a liftaknák aljában egy becsapódást csökkentő pneumatikus szerkezet. Ennek összenyomódása lengéscsillapítóként fogja vissza a lezuhanó liftet. Ilyen esetben viszont az utas valószínűleg nem ússza meg sérülés nélkül.

Ne ugorjunk fel!

Ha minden létező biztonsági protokoll csődöt mond és tehetetlenül zuhanunk, akkor mi legyen? Ne ugorjunk fel! Az ugrásnak csak akkor lenne értelme, ha a becsapódás előtti utolsó pillanatban sikerül ezt véghezvinni. Ezt esetleg üvegpadlós liftben tudjuk jól időzíteni, de akkor is megállítja az ugrást a plafon,az összetörő üvegről nem is beszélve. Arra is gondolni kell, hogy ha a lift - velünk együtt - szabadon esik, akkor ott valószínűleg leguggolni sem tudunk, ha csak nincs miben megkapaszkodhatunk. Bár igazi szabadesés nem jöhet létre a súrlódás és a légellenállás miatt, zuhanás közben mégis olyan érzésünk lesz, mintha egy űrállomáson lennénk alacsony gravitációban. Könnyebbnek érezzük magunkat, így egyáltalán nem egyértelmű a mozgás. Ahhoz, hogy ugrással érezhetően csökkenthessük a becsapódás erejét, röplabdás lábizmok, Forma-1-es reakcióidő és asztronauta egyensúlyérzék szükséges. No meg jókora belmagasság.

Ha ezekkel mind rendelkezünk, a modern liftekben akkor sincs értelme kipróbálni az ugrást. Ha sikerül jól időzíteni és becsapódás előtt felugrani, akkor valószínűleg pont nem leszünk kapcsolatban a lifttel akkor, amikor a pneumatikus rendszer lassítana. A fülkét ekkor lassítja a lengéscsillapító, mi viszont épp ugrás közben vagyunk, így ez ránk nincs hatással - megállás után csapódunk le az akkor már állóhelyzetben lévő liftbe. Ekkor tehát csak rontottunk a helyzeten, nem használtuk ki az utolsó biztonsági hálót. A Mythbusters egyik epizódjában egy zuhanó lift 85 km/h-s sebességgel csapódott be, a tesztbábú pedig bő 3 km/h-s ugrásra volt képes (az ő esetükben nem volt lengéscsillapító szerkezet). 82 km/h-val még mindig nem túl jó becsapódni a földbe.

Feküdjek le?

Ugrani tehát nem érdemes. Akkor melyik jobb, állni, vagy feküdni? Ez még jelenleg is vita tárgya. Az ejtőernyősök a behajlított térddel való érkezésre esküsznek, ez lengéscsillapítóként funkcionálhat, csökkentve a testünkre eső terhelést. Más szakértők szerint ez nem biztos, hogy jó módszer, hiszen elképzelhető, hogy az egész lift darabokra esik és az mind a fejünkre zuhan. Van, aki szerint érdemes inkább lefeküdni a földre és alulról és felülről egyaránt védeni a fejünket.

Ha szétterülünk, akkor a becsapódás is egyenletesebben oszlik el, nem a lábunkra hárul minden. Valójában egyik sem lesz könnyű, hiszen zuhanás közben kell egyensúlyozni - a legbiztosabb talán, ha védjük a fejünket és próbálunk kapaszkodni valamibe. Persze nem sok időnk lenne mindezt átgondolni, mert egy tízemeletes házban 2-3 másodperc alatt zuhan le a lift fentről (a pontos idő sok dologtól függ, pl. milyenek a sínek, zárt-e alul az akna stb.).

A kiszolgáltatott helyzet a félelmetes

A liftek alapvetően biztonságosak, a tőlük való félelem inkább abból ered, hogy a bezárt doboz kiszolgáltatott helyzetet teremt, amelyet nem tudunk irányítani. Ráadásul általában nem látjuk, mi történik a fülkén kívül, ami szintén nem túl megnyugtató. A félelmek tehát valójában érthetőek, de úgy tűnik megalapozatlanok.

Aki ennek ellenére is retteg a liftektől, választhatja a lépcsőket. Igaz, az Amerikai Biztonsági Tanács szerint az Egyesült Államokban évente nagyjából egymillió baleset történik a lépcsőzés miatt, amiből 12 ezer végződik halállal.