A 26 éves Mártáról 10 éve derült ki, hogy lisztérzékeny. Semmilyen tünete nem volt, de más okból rendszeresen kellett vérvételre járnia, ahol mindig teljes vérképet csináltak. Az egyik vérvétel után merült fel a lisztérzékenység gyanúja, amit további vizsgálatokkal megerősítettek.
Márta a magyar lakosság azon egy százalékához tartozik, akit a lisztérzékenység, hivatalos nevén cöliákia érint. A probléma a kőkorszakig, a földművelés kezdetéig nyúlik vissza. A 10-12 ezer éve megjelent új táplálékokban, a gabonában és a tejben lévő fehérjékhez az emberek egy része a mai napig nem tudott alkalmazkodni. A legújabb időkig azonban nem tudták, hogy a hasfájás, puffadás oka sok esetben a lisztérzékenység.
Áttörés a második világháborúban
"Tulajdonképpen egy autoimmun betegségről van szó, amely a vékonybél-nyálkahártya károsodását idézi elő. A nyálkahártya felszíni sejtjei leválnak, a bélbolyhok sérülnek, ezáltal felszívódási zavar alakul ki" – mondta az Origónak dr. Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem dietetikusa.
Az önkárosító folyamatot a népszerű gabonafélékben (búzában, árpában, rozsban) megtalálható glutén indítja el. A cöliákia hátterében a szakértő szerint genetikai okok állnak, de tényleges megjelenésében különböző környezeti tényezők is szerepet játszanak.
A cöliákia bármely életkorban megjelenhet. Legkorábban egy-másfél éves kor körül, amikor már nagyobb mennyiségben fogyaszt gluténtartalmú gabonákat a kisgyerek. A kisgyermekeknél jellemző tünet a hasmenés, a zsíros széklet, a puffadt, úgynevezett pókhas, esetleg a fejlődésben való visszamaradottság. A felnőtteknél szintén jelentkezhet hasmenés és puffadás, esetükben azonban a szakértő szerint inkább a nem tipikus tünetek a jellemzőbbek. Ezek közé tartozik többek között a vérszegénység, a kalcium felszívódási zavarából kialakuló korai csontritkulás, az alultápláltság, nőknél pedig a meddőség és a vetélés veszélye. Egyeseknél a bőrön apró viszkető hólyagok jelenhetnek meg, amely szintén a glutén okozta autoimmun folyamat jele (Duhring-betegség).
A lisztérzékenységnek léteznek tünetmentes vagy kevésbé látványos tüneteket produkáló változatai. Csendes cöliákiánál a fő veszélyt az jelenti, hogy a bélbolyhok elhalását nem követik specifikus tünetek, amikre a beteg felfigyelne, viszont a vérvétel kimutatja az immunológiai elváltozásokat (ez történt Mártánál is). Ha a cöliákiás betegek nem fordulnak orvoshoz, ötvenszer nagyobb az esély az emésztőszervrendszert érintő rosszindulatú daganatok kialakulására.
A lisztérzékenységet ma már nem nehéz diagnosztizálni. A betegség kimutatása egyre olcsóbb és egyre könnyebben elérhető, ráadásul a panaszok megjelenésével az orvosok is sokkal hamarabb gondolnak cöliákiára, mint korábban tették – mondta dr. Pálfi Erzsébet. A vizsgálatokat az OEP teljes egészében finanszírozza, és a kórházak, szakrendelők gasztroenterológiai osztályain végzik.
A diagnózis két részből áll. Első lépésként a vérvizsgálat során kétféle ellenanyag szintjét mérik. Erre azért van szükség, mert a szöveti transzglutamináz elleni antitestek (IgA és IgG antitestek) és az endomysium-ellenes antitest (EMA) mennyisége a glutén által kiváltott autoimmun folyamat hatására jelentősen megnövekedik a vérben. Ha az ellenanyagok szintje magas, akkor második lépésben vékonybél-biopsziát (szövetmintavételt) készítenek. A szövettani vizsgálatok már százszázalékosan ki tudják mutatni a lisztérzékenységet.
Léteznek kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett lisztérzékenységi gyorstesztek is. A szakértő szerint ezek a tesztek megbízhatóknak tekinthetők, viszont nem helyettesíthetik az alapos orvosi kivizsgálást. Ha a gyorsteszt eredménye pozitív, akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.
Csecsemőkorban az immunrendszer érik, fejlődik, így kedvezőek a körülmények a szervezet számára, hogy el tudja fogadni az idegen anyagnak számító táplálékfehérjéket. Ha ekkor egy bizonyos táplálékfehérjét kapnak a gyermekek, lehetséges egyfajta toleranciát kialakítani.
Cöliákia esetében ezek a kedvező körülmények négy és hét hónapos kor közé tehetők, így ekkorra időzítik a glutén étrendbe történő bevezetését. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet ajánlása szerint hat hónapos korban kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél napi fél vagy másnaponta egy háztartási keksz pép formájában történő adása javasolt. Négy-hat hónapos korban vegyes vagy mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén bevezetése napi fél háztartási keksz vagy a főzelékbe kevert 1 csapott mokkáskanálnyi liszt (2,5 gramm) adásával történhet.
A cöliákiában szenvedők gyógyítására egyelőre csak a gluténmentes diéta áll rendelkezésre, dr. Pálfi Erzsébet szerint azonban folynak olyan kutatások (igaz, még nagyon korai szakaszban), amelyek arra vonatkoznak, hogy a diétát hogyan lehet megkönnyíteni a glutén elbontásával (például a tejcukormentes termékek előállításához hasonlóan).
A diéta során a búzát, az árpát, a rozst, zabot és minden ezekből készült terméket el kell kerülni. A gluténmentes termékek kínálata ma már bőséges, és könnyebben hozzáférhetők a vásárlók számára. A problémát elsősorban a magas árak jelentik – mondta dr. Pálfi Erzsébet. Szintén nagy gond a rejtett gluténtartalom, ugyanis az élelmiszer-ipari termékek jelentős része rejtett módon tartalmazhatja a glutént. A helyzeten hazai és uniós jogszabályok igyekeznek úrrá lenni.
Némileg egyedi elbírálás alá esik a zab, ugyanis ebben a gabonafélében más típusú fehérje van (avenin), így a cöliákiában szenvedő betegek egy része képes tolerálni. A garantáltan gluténnal nem szennyeződött zab fogyasztását már hazánkban is engedélyezik. A napi mennyiség azonban gyermekek esetében 25 g, felnőtteknél maximum 50 g naponta.
EU-Szabályozás
A cöliákiában szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló, 2009. január 20-i 41/2009/EK rendelet lisztérzékeny szempontok szerint foglalkozik az élelmiszerek - kivéve a csecsemőtápszerek - összetételével és megjelölésével. A rendelet határértékeket ad meg a gluténra, mivel nagyon nehéz teljesen gluténmentes élelmiszereket előállítani. A lisztérzékenyeknek ajánlott élelmiszerek lehetséges fokozatai:
rendkívül kis gluténtartalmú: egy kilogramm élelmiszerben legfeljebb 100 mg glutén lehet
gluténmentes: a glutén aránya legfeljebb 20 mg/kg (ez alatt a mennyiség alatt nem lép fel autoimmun reakció a lisztérzékenyeknél)
zabbal készült: a glutén aránya legfeljebb 20 mg/kg, és a zab nem érintkezett glutén tartalmú gabonafélékkel (búzával, rozzsal, árpával, vagy ezek hibridjeivel).
A rendelet 2012. január 1-jén lépett életbe. A fogyasztók gördülékenyebb tájékoztatását segíti az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EK rendelete. Az új rendelet értelmében 14 allergént - köztük kitüntetett helyen a glutént - kell kiemelni (például vastagított betűhasználattal). A szabályozás a jobb átláthatóságban (például kötelező betűméret) és bizonyos húsfélék eredetének jelzésében hoz még változásokat. Ugyancsak jelentős újítás, hogy az allergének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is (például étteremben az étlapon) fel kell tüntetni. Az új rendeletet 2014. december 13-ától lesz kötelező alkalmazni.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a cöliákiában szenvedő betegek kiemelten figyeljenek az egészséges táplálkozásra. A gluténmentes diéta rostszegény, a kiesett tápanyagokat zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával kell pótolni (60-80 dkg/nap). A diéta betartásával és a kiegyensúlyozott táplálkozás figyelembevételével a nyálkahártya egészsége helyreállhat, a betegek pedig teljes értékű életet élhetnek.
"Folyamatos diétán vagyok, amit szigorúan betartok. Csak nagyon ritkán vannak enyhe hasi panaszaim, olyankor, amikor nem figyelek oda százszázalékosan. A diéta ma már nem korlátoz annyira, mint régen, amikor a kenyeret is mi sütöttük otthon. Egyre több a gluténmentes termék, de tényleg át kell állni rájuk fejben, és akkor nem sajnálkozol azon, hogy te nem mehetsz be csak úgy egy pékségbe" - mondja Márta.
Napjainkban egyre többen fogyasztanak gluténmentes élelmiszereket, köztük olyanok is, akik nem lennének rászorulva. Dr. Pálfi Erzsébet szerint ennek egyik oka, hogy sokan tévesen gondolják magukat gluténérzékenynek. A lisztérzékenységhez hasonló tünetek ugyanis több más betegségre is utalhatnak, az egyik ilyen leggyakoribb az irritábilis bél szindróma, amely mögött főleg pszichés eredetű okok állnak. Szintén a cöliákiára emlékeztető tüneteket produkál a ritkábban előforduló gabonaallergia, amely során nem a glutén, hanem másfajta fehérjék váltják ki az immunreakciót.
Egyre többen vannak a nem lisztérzékenyek között azok, akik csupán azért térnek át a gluténmentes táplálkozásra, mivel egészségvédő és fogyókúrás hatást tulajdonítanak neki. A szakértő szerint ezeknek a vélekedések nincsen orvosi alapja.
A gluténmentes diéta nem káros a szervezetre, de magas költsége alaposan megterheli a pénztárcákat. Éppen ezért a dietetikus azt tanácsolja, hogy cöliákiára utaló tünetek esetében a diéta megkezdése előtt mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat szakorvossal.
Fogyasztható élelmiszerek
Húsok, halak.
Zöldségek, gyümölcsök.
Gyümölcspárlatok (gyümölcspálinkák, cider stb.).
Gluténmentes lisztből készült tészták.
Mivel a búza elhagyásával sok ásványi anyag nem szívódik fel megfelelően, ezért amarántmag fogyasztásával ezeket pótolni lehet. A gluténtartalmú gabonafélék helyettesítésére alkalmazható köles, kukorica, rizs, amaránt, maniókagyökér, főzőbanán, hajdina (keserűfűféle, amelynek lisztes magját fogyasztják), quinoa (dél amerikai gabonaféle), teff (gluténmentes afrikai gabona), gesztenye, szója. A diéta elején a bélbolyhok károsodása miatt nem javasolt tej és tejtermékek fogyasztása.