Nem könnyű betartani, és nem olcsó, de egyre jobban terjed a gluténmentes diéta. Ha a lisztérzékeny betegek nem fordulnak orvoshoz, ötvenszer nagyobb az esély az emésztőszervrendszert érintő rosszindulatú daganatok kialakulására.

A 26 éves Mártáról 10 éve derült ki, hogy lisztérzékeny. Semmilyen tünete nem volt, de más okból rendszeresen kellett vérvételre járnia, ahol mindig teljes vérképet csináltak. Az egyik vérvétel után merült fel a lisztérzékenység gyanúja, amit további vizsgálatokkal megerősítettek.

Száz emberből egy

Márta a magyar lakosság azon egy százalékához tartozik, akit a lisztérzékenység, hivatalos nevén cöliákia érint. A probléma a kőkorszakig, a földművelés kezdetéig nyúlik vissza. A 10-12 ezer éve megjelent új táplálékokban, a gabonában és a tejben lévő fehérjékhez az emberek egy része a mai napig nem tudott alkalmazkodni. A legújabb időkig azonban nem tudták, hogy a hasfájás, puffadás oka sok esetben a lisztérzékenység.

Áttörés a második világháborúban
Egy holland orvos, Willem Karel Dicke a második világháborúban megfigyelte, hogy a békeidőben a lisztérzékenység klasszikus tüneteit (hasmenés, puffadás, visszamaradottság) mutató gyerekek a háborúban - nem jutva búzából készült ételekhez - tünetmentesek maradtak. Amikor a háború véget ért, a tünetek újra megjelentek. Többek között ennek a megfigyelésnek köszönhető, hogy a század második felére az gyermekorvosok már jóval könnyebben azonosították a betegséget, mint korábban.


A glutén a bűnös

"Tulajdonképpen egy autoimmun betegségről van szó, amely a vékonybél-nyálkahártya károsodását idézi elő. A nyálkahártya felszíni sejtjei leválnak, a bélbolyhok sérülnek, ezáltal felszívódási zavar alakul ki" – mondta az Origónak dr. Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem dietetikusa.

Az önkárosító folyamatot a népszerű gabonafélékben (búzában, árpában, rozsban) megtalálható glutén indítja el. A cöliákia hátterében a szakértő szerint genetikai okok állnak, de tényleges megjelenésében különböző környezeti tényezők is szerepet játszanak.

Vannak tünet nélküli esetek is

A cöliákia bármely életkorban megjelenhet. Legkorábban egy-másfél éves kor körül, amikor már nagyobb mennyiségben fogyaszt gluténtartalmú gabonákat a kisgyerek. A kisgyermekeknél jellemző tünet a hasmenés, a zsíros széklet, a puffadt, úgynevezett pókhas, esetleg a fejlődésben való visszamaradottság. A felnőtteknél szintén jelentkezhet hasmenés és puffadás, esetükben azonban a szakértő szerint inkább a nem tipikus tünetek a jellemzőbbek. Ezek közé tartozik többek között a vérszegénység, a kalcium felszívódási zavarából kialakuló korai csontritkulás, az alultápláltság, nőknél pedig a meddőség és a vetélés veszélye. Egyeseknél a bőrön apró viszkető hólyagok jelenhetnek meg, amely szintén a glutén okozta autoimmun folyamat jele (Duhring-betegség).

A népszerű gabonafélékben megtalálható glutén a felelősForrás: AFP/Greg Baker

A lisztérzékenységnek léteznek tünetmentes vagy kevésbé látványos tüneteket produkáló változatai. Csendes cöliákiánál a fő veszélyt az jelenti, hogy a bélbolyhok elhalását nem követik specifikus tünetek, amikre a beteg felfigyelne, viszont a vérvétel kimutatja az immunológiai elváltozásokat (ez történt Mártánál is). Ha a cöliákiás betegek nem fordulnak orvoshoz, ötvenszer nagyobb az esély az emésztőszervrendszert érintő rosszindulatú daganatok kialakulására.

Ma már gyorstesztek is vannak

A lisztérzékenységet ma már nem nehéz diagnosztizálni. A betegség kimutatása egyre olcsóbb és egyre könnyebben elérhető, ráadásul a panaszok megjelenésével az orvosok is sokkal hamarabb gondolnak cöliákiára, mint korábban tették – mondta dr. Pálfi Erzsébet. A vizsgálatokat az OEP teljes egészében finanszírozza, és a kórházak, szakrendelők gasztroenterológiai osztályain végzik.

A diagnózis két részből áll. Első lépésként a vérvizsgálat során kétféle ellenanyag szintjét mérik. Erre azért van szükség, mert a szöveti transzglutamináz elleni antitestek (IgA és IgG antitestek) és az endomysium-ellenes antitest (EMA) mennyisége a glutén által kiváltott autoimmun folyamat hatására jelentősen megnövekedik a vérben. Ha az ellenanyagok szintje magas, akkor második lépésben vékonybél-biopsziát (szövetmintavételt) készítenek. A szövettani vizsgálatok már százszázalékosan ki tudják mutatni a lisztérzékenységet.

Léteznek kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett lisztérzékenységi gyorstesztek is. A szakértő szerint ezek a tesztek megbízhatóknak tekinthetők, viszont nem helyettesíthetik az alapos orvosi kivizsgálást. Ha a gyorsteszt eredménye pozitív, akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.

Új ajánlás a csecsemőknek

Csecsemőkorban az immunrendszer érik, fejlődik, így kedvezőek a körülmények a szervezet számára, hogy el tudja fogadni az idegen anyagnak számító táplálékfehérjéket. Ha ekkor egy bizonyos táplálékfehérjét kapnak a gyermekek, lehetséges egyfajta toleranciát kialakítani.

Cöliákia esetében ezek a kedvező körülmények négy és hét hónapos kor közé tehetők, így ekkorra időzítik a glutén étrendbe történő bevezetését. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet ajánlása szerint hat hónapos korban kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél napi fél vagy másnaponta egy háztartási keksz pép formájában történő adása javasolt. Négy-hat hónapos korban vegyes vagy mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén bevezetése napi fél háztartási keksz vagy a főzelékbe kevert 1 csapott mokkáskanálnyi liszt (2,5 gramm) adásával történhet.

Csak a diéta

A cöliákiában szenvedők gyógyítására egyelőre csak a gluténmentes diéta áll rendelkezésre, dr. Pálfi Erzsébet szerint azonban folynak olyan kutatások (igaz, még nagyon korai szakaszban), amelyek arra vonatkoznak, hogy a diétát hogyan lehet megkönnyíteni a glutén elbontásával (például a tejcukormentes termékek előállításához hasonlóan).

A diéta során a búzát, az árpát, a rozst, zabot és minden ezekből készült terméket el kell kerülni. A gluténmentes termékek kínálata ma már bőséges, és könnyebben hozzáférhetők a vásárlók számára. A problémát elsősorban a magas árak jelentik – mondta dr. Pálfi Erzsébet. Szintén nagy gond a rejtett gluténtartalom, ugyanis az élelmiszer-ipari termékek jelentős része rejtett módon tartalmazhatja a glutént. A helyzeten hazai és uniós jogszabályok igyekeznek úrrá lenni.

Némileg egyedi elbírálás alá esik a zab, ugyanis ebben a gabonafélében más típusú fehérje van (avenin), így a cöliákiában szenvedő betegek egy része képes tolerálni. A garantáltan gluténnal nem szennyeződött zab fogyasztását már hazánkban is engedélyezik. A napi mennyiség azonban gyermekek esetében 25 g, felnőtteknél maximum 50 g naponta.

A diéta során a búzát, az árpát, a rozst, a zabot és minden ezekből készült terméket el kell kerülni.Forrás: Photononstop/Stéphane Ouzounoff
EU-Szabályozás

A cöliákiában szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló, 2009. január 20-i 41/2009/EK rendelet lisztérzékeny szempontok szerint foglalkozik az élelmiszerek - kivéve a csecsemőtápszerek - összetételével és megjelölésével. A rendelet határértékeket ad meg a gluténra, mivel nagyon nehéz teljesen gluténmentes élelmiszereket előállítani. A lisztérzékenyeknek ajánlott élelmiszerek lehetséges fokozatai:

rendkívül kis gluténtartalmú: egy kilogramm élelmiszerben legfeljebb 100 mg glutén lehet

gluténmentes: a glutén aránya legfeljebb 20 mg/kg (ez alatt a mennyiség alatt nem lép fel autoimmun reakció a lisztérzékenyeknél)

zabbal készült: a glutén aránya legfeljebb 20 mg/kg, és a zab nem érintkezett glutén tartalmú gabonafélékkel (búzával, rozzsal, árpával, vagy ezek hibridjeivel).

A rendelet 2012. január 1-jén lépett életbe. A fogyasztók gördülékenyebb tájékoztatását segíti az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EK rendelete. Az új rendelet értelmében 14 allergént - köztük kitüntetett helyen a glutént - kell kiemelni (például vastagított betűhasználattal). A szabályozás a jobb átláthatóságban (például kötelező betűméret) és bizonyos húsfélék eredetének jelzésében hoz még változásokat. Ugyancsak jelentős újítás, hogy az allergének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is (például étteremben az étlapon) fel kell tüntetni. Az új rendeletet 2014. december 13-ától lesz kötelező alkalmazni.

Át kell állni fejben

A szakértő hangsúlyozta, hogy a cöliákiában szenvedő betegek kiemelten figyeljenek az egészséges táplálkozásra. A gluténmentes diéta rostszegény, a kiesett tápanyagokat zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával kell pótolni (60-80 dkg/nap). A diéta betartásával és a kiegyensúlyozott táplálkozás figyelembevételével a nyálkahártya egészsége helyreállhat, a betegek pedig teljes értékű életet élhetnek.

"Folyamatos diétán vagyok, amit szigorúan betartok. Csak nagyon ritkán vannak enyhe hasi panaszaim, olyankor, amikor nem figyelek oda százszázalékosan. A diéta ma már nem korlátoz annyira, mint régen, amikor a kenyeret is mi sütöttük otthon. Egyre több a gluténmentes termék, de tényleg át kell állni rájuk fejben, és akkor nem sajnálkozol azon, hogy te nem mehetsz be csak úgy egy pékségbe" - mondja Márta.

Öndiagnózis helyett kivizsgálás

Napjainkban egyre többen fogyasztanak gluténmentes élelmiszereket, köztük olyanok is, akik nem lennének rászorulva. Dr. Pálfi Erzsébet szerint ennek egyik oka, hogy sokan tévesen gondolják magukat gluténérzékenynek. A lisztérzékenységhez hasonló tünetek ugyanis több más betegségre is utalhatnak, az egyik ilyen leggyakoribb az irritábilis bél szindróma, amely mögött főleg pszichés eredetű okok állnak. Szintén a cöliákiára emlékeztető tüneteket produkál a ritkábban előforduló gabonaallergia, amely során nem a glutén, hanem másfajta fehérjék váltják ki az immunreakciót.

Nem káros, de drága a gluténmentes diéta, ezért főként azoknak tanácsos, akiknek valóban szükségük van rá.Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Maximilian Schönherr

Egyre többen vannak a nem lisztérzékenyek között azok, akik csupán azért térnek át a gluténmentes táplálkozásra, mivel egészségvédő és fogyókúrás hatást tulajdonítanak neki. A szakértő szerint ezeknek a vélekedések nincsen orvosi alapja. 

A gluténmentes diéta nem káros a szervezetre, de magas költsége alaposan megterheli a pénztárcákat. Éppen ezért a dietetikus azt tanácsolja, hogy cöliákiára utaló tünetek esetében a diéta megkezdése előtt mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat szakorvossal.

Fogyasztható élelmiszerek

Húsok, halak.
Zöldségek, gyümölcsök.
Gyümölcspárlatok (gyümölcspálinkák, cider stb.).
Gluténmentes lisztből készült tészták.

Mivel a búza elhagyásával sok ásványi anyag nem szívódik fel megfelelően, ezért amarántmag fogyasztásával ezeket pótolni lehet. A gluténtartalmú gabonafélék helyettesítésére alkalmazható köles, kukorica, rizs, amaránt, maniókagyökér, főzőbanán, hajdina (keserűfűféle, amelynek lisztes magját fogyasztják), quinoa (dél amerikai gabonaféle), teff (gluténmentes afrikai gabona), gesztenye, szója. A diéta elején a bélbolyhok károsodása miatt nem javasolt tej és tejtermékek fogyasztása.