Hol járunk? Majka néma barátai

2014.10.07. 07:27

A légi felvételen a majki kamalduli remeteség épületeit láthatjuk, melyek Oroszlány mellett állnak az erdő közepén, immár majd’ háromszáz éve. A település neve az egyik elmélet szerint az illír istenanya, Majka nevéből származik, a kolostor lakói azonban a kőkemény repperrel szemben mindössze az év hat napján (december 28. és január 2. között) beszélgethettek, feltehetően akkor is visszafogottabb témákról. Az év többi részében kis házaikban olvasgatták a Bibliát, imádkoztak, és művelték a kertjeiket.

A kolostor építése vagy negyven évig tartott, és kellett hozzá főúri családok anyagi támogatása, cserébe a családok címereit feltüntették a “szponzorált” remetelakokon. A kolostorral és lakóival azonban már a kezdetektől gondok adódtak, ugyanis a remeték annyira belejöttek a remetéskedésbe, hogy elhanyagolták misézési kötelezettségeiket, pereskedni kezdtek egymással, ráadásul a szomszédos Oroszlány szlovák evangélikusai is rossz szemmel nézték a jelenlétüket. Így amikor kalapos királyunk, II. József 1782-ben nagy felvilágosodottságában kirohanást intézett a szerzetesrendek ellen, a katolikus egyház egyetlen nunciusi kisujját sem mozdította meg a majki kamalduliak védelmében.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotótFotó: Jüling Krisztián, www.egikamera.hu

Pár év omladozás után posztómanufaktúra kezdett működni az épületegyüttesben, majd az Esterházyak téli palotája lett belőle. 1945-ben azután egy keletebbről érkező társaság ütött itt tanyát, akik amúgy is vegyes érzelmekkel viseltettek a téli paloták iránt. A szovjet hadsereg szabad rablást engedélyezett az oroszlányiaknak, de a katonák is szívesen vették birtokba a főúri ingóságokat. Maga az épület meglepően jól átvészelte a világégést, és a hatvanas években minden bizonnyal érdekes és abszurd jelenség lehetett, amikor az ott táborozó Mókus őrs nótafája bekopogott az idős Esterházy grófnéhoz és testvéréhez, akik egészen 1973-ig ott laktak az egyik remetelakban. A remeték életét magunk is kipróbálhatjuk (paradicsomot persze feltehetően nem ültethetünk) Majkon, ha azonban valódi “néma csuhásokat” szeretnénk látni, Lengyelországba menjünk szilveszterezni – ilyenkor a barátok talán vissza is köszönnek.

A kép Jüling Krisztián Sólyom szárnyán című légifotós albumában jelent meg, amely kétszáz gyönyörű felvételt tartalmaz Magyarországról. Az albumról bővebb információk itt érhetők el.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK