Kiderült, mitől ilyen a Naprendszer legfurcsább égiteste

2014.10.07. 12:27

Kiderült, miért tűnik ütött-kopottnak az Uránusz legbelső holdja, a Miranda.

Az Uránusz Shakespeare Mirandájáról (A vihar) elnevezett holdja egy jeges kőszikla, melynek felszínén a Grand Canyon-nál akár 12-szer mélyebb szakadékok és harapásnyomhoz hasonló kráterek sorakoznak. A csillagászok már többféleképpen próbálták magyarázni Miranda sebeit: az egyik elmélet szerint valaha aszteroida csapódhatott a holdba, amely széttöredezte azt, a becsapódás után pedig - mint egy törött csont - a Miranda kissé deformáltan forrt össze újra.

A Voyager-2 képe a kusza felszínrőlForrás: NASA/JPL-Caltech

Ennél valószínűbb, hogy a felszín töredezettségét a hold belsejéből felfelé áramló masszív jégtömeg okozta. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy valami melegítse a jeget, hogy az elkezdjen a felszín felé vándorolni. A Mirandának viszont nincs belső hője, mint a Földnek, így magától nem képes erre. Az "árapály" jelenség viszont tud hőt termelni.

Ráncigálja a holdját

A Brown Egyetem kutatói számítógépekkel modellezték az Uránuszt és holdjait, ennek segítségével rájöttek, hogy mi melegíti a Miranda jegét. A hold ugyanis korábban nem körpályán, hanem jócskán elnyújtott ellipszispályán keringett bolygója körül. Ez olyan árapályhatással volt rá, mint a Földre a Hold. A Hold keringése képes mozgatni a világóceán vízszintjét - ugyanezt csinálja az Uránusz a Mirandával. A jelenség viszont az ő esetükben sokkal erősebb, a bolygó szinte "ráncigálja", eltorzítja holdját, amely a felszabaduló energia miatt felmelegszik.

A feltüremkedő jég szántotta fel a Miranda felszínétForrás: NASA/JPL

A számítógépes szimuláció megállapította, hogy az ovális pálya miatt az Uránusz képes annyira húzni-nyomni a holdat, hogy az több mint kétszer akkora teljesítményű erőműnek felel meg, mint Paks. Ez a folyamatos ráncigálás képes a felszín alatti jeget fagyos lávaként a felszínre tolni, amely pedig széttöredezi a felszínt - ez okozza a Frankensteinnek is csúfolt Miranda viseltes felszínét.