Gyémántláncon mehetünk az űrbe

Gyémántfonal repítheti a jövő űrliftjeit: a benzolból készített nanogyémántok az eddig ismert legerősebb fonalat alkotják, ráadásul nagyon könnyűek. Ha sikerül tömeges méretben előállítani, a gyémántfonalakat az űrutazásban is felhasználhatják.

Megvalósulhat az űrlift ötlete, a hozzá szükséges szupererős anyagot legalábbis már kifejlesztették. Az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói magas nyomás alatt vizsgálták a benzol reakcióit. Céljuk az volt, hogy a folyékony anyagot szilárddá alakítsák, de a kapott eredmény minden várakozásukat felülmúlta.

Prés alatt

"Üvegszerű, nem kristályos szerkezetre számítottunk, ehelyett a benzolmolekulák nanogyémántokká alakulva szuperszilárd kötésbe rendeződtek. Az így kapott anyag elképesztően erős és könnyű, felülmúlja a szén nanocsöveket is" – mesélte John Badding, a kutatást vezető professzor a CNN-nek.

Filléres gyémántfolyosó

Ha a benzolgyémántok láncolatát ipari mennyiségben is elő lehet állítani, az nagy előrelépést jelentene az űrkutatás terén: a rakétatechnológiával jelenleg az űrbe juttatott minden kilogramm 20 ezer dollárba kerül – a gyémántkábelen vezetett űrlift viszont kilónként pár száz dollárra csökkentené az anyagmozgatás költségét.

Gyémántfonálon vagy nanocsöves kábelen haladhat a jövő űrliftje Forrás: Obayashi Corporation

Jó a nanocső is – csak rövid

A vezetőszál ugyanakkor szén nanocsöves technológiával is készülhet, az így előállított kábelek százszor erősebbek az acélsodronynál. A japán Obayashi vállalat már egy ideje vizsgálja, hogyan lehetne egy űrliftet felállítani az Egyenlítő vonalán. A lift egy 96 ezer kilométeres kábelen közlekedne a földfelszín és egy űrállomás között. Az űrállomás keringési sebességét úgy állítanák be, hogy mindig a földfelszín ugyanazon pontja fölött tartózkodna (geostacionárius pálya).

A probléma csak az, hogy az Obayashi vállalat jelenleg 3 centi hosszúságú csöveket tud előállítani. "Terveink szerint 2030-ra már elég hosszú kábelt alkothatunk az űrlift tervéhez" – ígéri Yoji Ishikava, a társaság fejlesztési menedzsere, aki szerint 2050-re már gyakorlatban is megvalósítható lesz a technológia.