Örök életet kap a kis magyar Kappadókia

A szomolyai kaptárkövek szikláit tizenötmillió év alatt eleget ostromolta az időjárás - a virtuális térben végre kipihenhetik magukat.

A Mezőkövesd és Eger között fekvő Szomolya közelebb esik ugyan a Bükk békésen elterülő mészkőplatójához, azonban úgy 15 millió évvel ezelőtt e térséget a Mátra hatalmas vulkáni robbanásai rázták meg, és a hegy oldalán forró lavinaként lezúduló ignimbritár vastag riolittufaréteggel terítette be a környéket. Az időjárás azóta sokat koptatott a tájon, és a természet is keményen dolgozott, így nem maradt annyi csupasz szikla a felszínen, mint a hasonló történetű, azonban geológiailag lényegében újszülött Kappadókiában.

Sziklából ementáli

Ami maradt, azt viszont hasonlóképpen vették kezelésbe a helyiek: üregeket vájtak a sziklákba. Míg a göremei kúpok anyagából teljes templomok belső tereit lehetett kivésni, nálunk kicsiny, de szívünknek annál kedvesebb kőfülkék születtek - az így kilyuggatott sziklákat nevezzük kaptárköveknek. Használatukról különféle elméletek láttak napvilágot, a legvalószínűbb közülük, hogy a névvel összhangban valóban méhek használták a fülkéket. Annyit mindenesetre biztosan tudunk, hogy az első vésőnyomokat valamikor az ötödik század környékén ejthették e köveken - nagyjából egyidőben az első kappadókiai szerzetesi barlangcellák születésével.

A Király-széke nevű kaptárkő felülnézetben Forrás: Bakó Gábor, interspect.hu

A kaptárkövek születésüket anyaguk puhaságának köszönhetik, azonban éppen ez a jellemzőjük jelöli ki végzetüket is, hiszen az esőcseppek, a szél és a fagy ereje hosszú távon túltesz bármilyen méhészen vagy szerzetesen. Mivel nem lenne sok értelme tetőt húzni egy többhektáros terület fölé, és más állagmegóvási módszerek sem igazán jöhettek számba, egy térinformatikai cég, az Interspect Kft. elhatározta, hogy legalább a virtuális térben örökéletűvé teszi ezeket a különleges sziklákat.

Először igen pontos ortofotót készítettek a területről, melyhez a látható fényen kívül az ultraibolya tartományt is kihasználták, mert a tapasztalatok szerint így jobban megmutatkoztak az erdőben rejtőző sziklák. A felmérés nagyját így a helyi állatvilág zavarása nélkül, repülőről tudták elvégezni.

Ezután a csapat tagjai leereszkedtek a földre, és fényképek, valamint lézeres mérések segítségével elkészítették a legismertebb kaptárkövek háromdimenziós modelljét. A modell olyan pontos, hogy tartalmazza a kövek gyorsan málló felszínének apró részleteit is, melyeket az adattárolókon remélhetőleg sem az eső, sem a fagy nem fenyeget.

Akit érdekelnek a felmérés részletei, az alábbi videóban nem fog csalódni:

Azok számára, akik többet szeretnének megtudni a légi és terepi háromdimenziós felmérésekről, az Interspect szabadon elérhető online Fotogrammetriai és térfelmérési hetet szervez október 13-tól. A Fotogrammetriai és térfelmérési hét teljes anyaga elérhető, minden délután új oktatóanyagokkal és a felméréseket bemutató videókkal ezen az oldalon.