Majd' négyszázmillió éve szexelhettek először

őshalak szex címlapi GIF
Vágólapra másolva!
Egy új tanulmány szerint nagyjából 400 millió évvel ezelőtt zajlott le az első bensőséges nemi aktus, elkövetői pedig primitív őshalak lehettek.
Vágólapra másolva!

Ausztrál kutatók szerint a nagyjából nyolc centiméter hosszúságú, a mai Skócia területén hullámzó tavakban élt beszédes nevű Microbrachius dicki nevű páncélos őshal lehetett az első ismert gerinces, amely 385 millió évvel ezelőtt szexuális aktusba bonyolódott. A kutatásban egy „Nagyfiú” fantázianévvel illetett példány fosszíliájának tanulmányozásával próbálták feltérképezni a primitív állkapcsos halak nemi életét.

Így kezdődött

„Úgy tűnik, meghatároztuk az evolúció azon pontját, amikor a belső megtermékenyítés megkezdődött” – mondta John Long professzor, az ausztráliai Flinders Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A Microbrachius dicki párosodása. A nőstény lemezszerű nemi szerve rögzítette a hím L alakú párzószervét. Az aktus során a karszerű uszonyokkal kapaszkodtak egymásba Forrás: Dr Brian Choo, Flinders University

A kutatókat a Microbrachius-kövületen található barázdált, L alakú függelék vezette nyomra. Sokáig találgatták, mi volt a szerv funkciója, a legújabb vizsgálatok során azonban kiderült, hogy ez lehetett a hím őshal pénisszerű fogószerve. A nőstény hal nemzőszervét egy apró, lemezszerű csontpár alkotta, ez fogadta magába a hím hal párzószervét. A nemi szervek anatómiai felépítéséből adódóan az őshalak csak oldalt fekvő pozícióban tudtak közösülni, ami külsőleg úgy nézett ki, mintha táncoltak volna. Az aktus során az állatok karszerű uszonyaikkal egyensúlyoztak. Az eredményeket a Nature magazinban tették közzé.

Eltűnt, majd újra megjelent

A kutatók szerint a halak először külső megtermékenyítéssel – a petesejt és a spermium egyedeken kívüli egyesülésével – szaporodtak, és az állkapcsos halak anatómiai fejlődése során alakultak ki azok a szervek, amelyek lehetővé tették a belső megtermékenyítést. Furcsa módon utóbbi nem maradt fenn sokáig, és egy idő után újra a külső megtermékenyítés vált elterjedtté. A csontos halak mind a mai napig így szaporodnak, a porcos halak viszont pár millió évvel később – kisebb módosulással – újra visszatértek a Microbrachiusnál megfigyelt megtermékenyítési módhoz.

Hím (balra) és nőstény (jobbra) fosszíliái Forrás: Brian Choo/Flinders University