Hullafarmokon képezik a jövő dr. Csontjait

2014.11.05. 18:53

Bár a dramaturgia kedvéért felgyorsítják az eseményeket, a tévésorozatok rajongói többé-kevésbé hiteles képet kaphatnak a törvényszéki antropológusok, illetve patológusok munkájáról. E szakemberek fontos szerepet játszanak a holttestek azonosításában és a halál okának megállapításában. Munkájukhoz elengedhetetlen, hogy jól ismerjék a holttestek lebomlási folyamatait. Ennek elsajátításához az USA-ban úgynevezett hullafarmokat hoztak létre, ahol a hallgatók folyamatában tanulmányozhatják az emberi test lebomlásának fázisait különböző körülmények között.

A törvényszéki antropológusok a rovaraktivitás alapján nagy biztonsággal meg tudják határozni egy bomló emberi test halálának időpontját. Sokkal nehezebb azonban a helyzet, ha a test már a csontvázig lebomlott. Ilyenkor jönnek jól a holttestfarmokon szerzett tapasztalatok. Az Egyesült Államokban három ilyen intézmény is működik.

Az első holttestfarm megalapítása

Az 1970-es években törvényszéki antropológusok jórészt a sertéstetemek bomlásával kapcsolatos kutatásokra támaszkodtak a bűnügyeknél, amikor kérdéses volt a halál beálltának időpontja. Senki sem figyelte meg az emberi test lebomlását ellenőrzött körülmények között.

Holttestek exhumálásaForrás: AFP/John Moore

Ez 1980-ban változott meg, amikor William Bass, a Tennesseei Egyetem antropológusa megalapította az első hullafarmot. Bassban akkor fogalmazódott meg a farm létrehozásának ötlete, amikor a rendőrség felkérte, segítsen egy helyi gyilkossági ügy megoldásában. A rendőrök egy feldúlt polgárháborús sírra bukkantak, és arra gyanakodtak, hogy a benne lévő holttest a közelmúltban került oda. Arra gondoltak, hogy a gyanúsított kicserélte az ott lévő maradványokkal, hogy összezavarja a nyomozást. Bass megvizsgálta a holttest ruházatát és más tényezőket. Végül arra az eredményre jutott, hogy a rendőrség téved, és a sírban valóban egy polgárháborús áldozat fekszik. A vizsgálat közben azonban rádöbbent, hogy viszonylag keveset tud az emberi test lebomlásáról.

Ezért elkezdte gyűjteni a holttesteket. Az elsőt – egy szívbetegségben elhunyt 73 éves ember maradványait – egy Knoxville közelében lévő elhagyott farmon (amelyet korábban az egyetemnek adományoztak) tette ki az enyészetnek. Végül Bass és tanítványai elkerítettek egy félhektáros területet a birtok erdős részén, és egyszerre több holttestet kezdtek tanulmányozni.

Az évek folyamán a kutatók több mint 650 holttestet dolgoztak fel a tennesseei hullafarmon. Így legitimizálták az emberi bomlás tanulmányozását, és számos új ismerettel gyarapították az ezzel kapcsolatos ismereteket. A holttestek olyan emberektől származnak, akik még életükben felajánlották testüket tudományos célokra. Havonta ötször-hatszor érkezik új holttest a telepre. Az intézmény honlapján folyamatosan toboroznak olyan embereket, akik felajánlanák testüket a kutatásokhoz.

Csontok összerakása egy laboratóriumbanForrás: AFP/Juan Mabromata

Így bomlik le a test

Az első fázis nem sokkal a halál után kezdődik. Miután a szív megállt, a vér összegyűlik a test alacsonyabban fekvő részein, létrehozva a hullafoltokat. A halál után három órával beáll a hullamerevség. Mintegy 12 órával a halál beállta után a test hidegnek tűnik, és 24 órán belül teljesen átveszi a környezet hőmérsékletét. A hullamerevség 36 óra múlva kezd oldódni, és 72 órával a halál után teljesen megszűnik.

Ahogy a sejtek elpusztulnak, a testben élő baktériumok kezdik lebontani őket. A bomló szövetek zöld színű folyadékot bocsátanak ki, és a bomlás közben gázok - köztük metán, szén-dioxid és kén-hidrogén - szabadulnak fel. Emiatt néhány napon belül bekövetkezik az oszlás második fázisa: a holttest felpuffad, és erős bűzt áraszt.

Az egyre erősebb szag odavonzza az állatokat. A legyek petéket raknak a rothadó testre, amelyből egy napon belül kikelnek a lárvák. A lárvák mintegy hét napon belül eltüntetik a holttest majdnem 60 százalékát. Ezután lelassul a folyamat, és a csontokon kívül elsősorban a pergamenszerűvé aszalódott, elszíneződött bőr marad meg a tetemeken.

Mit csinál a patológus?

November 5-e a patológia napja világszerte. Noha a patológusról sokan azt hiszik, hogy kizárólag a holttestek boncolásával és a halál okának megállapításával foglalkozik, a patológus szerepe egyre meghatározóbb a gyógyító terápia kiválasztásában is, főleg a daganatos megbetegedések esetén. A szövettani/citológiai diagnózis nemcsak alapvetően meghatározza a betegség gyógyításának mikéntjét, hanem a patológus a betegség kimenetelét is megbecsüli, ma már a terápiát tervező orvoscsoport meghatározó tagja.

Mit tanulhatnak a hullafarmon a szakemberek?

A holttest lebomlásának gyorsasága és milyensége nagyon sok tényezőtől függ, az időjárási viszonyoktól kezdve a dögevők gyakoriságáig. A hullafarmokon megtanulhatják a kutatók, hogyan vizsgálják a talajt az emberi maradványok körül bizonyítékokat keresve. A talaj savassága például jelzi, mióta bocsát ki folyadékokat a holttest a földbe. Ami még ennél is fontosabb, a szakemberek megtanulják, hogyan vegyék figyelembe az időjárásnak és a környezetnek a holttestre gyakorolt hatásait.

A kutatók megfigyelhetik a perzselő, sivatagi nap hatását a bomlási folyamatokra, illetve azt, miként hordják szét a dögevő állatok a holttestek részeit. Ha a nagyobb csontok szétszórtan hevernek, akkor biztosra vehető, hogy a holttest már elég régóta ott lehet, ugyanis az állatok először a kisebb csontokat hordják el.

Minél több holttest lebomlását látják a törvényszéki antropológusok, és minél változatosabb körülmények között, annál nagyobb biztonsággal tudják meghatározni éles helyzetben a halál beálltának időpontját, és annál többet tudnak segíteni a nyomozásban.