Táplálékban és vízben hiányt szenvedő közösségek nagyobb eséllyel hisznek szigorú erkölcsű, nagy istenségekben - olvasható az Aucklandi Egyetem honlapján egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmányáról szóló közleményben.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány az emberi kultúrák evolúcióját kutatta, és azt találta, hogy a környezeti tényezők szerepet játszanak az emberi társadalmak alakulásában, és ebbe a vallási meggyőződés is beletartozik.

"Amikor az élet nehéz vagy bizonytalan, akkor az emberek a nagy istenségekben hisznek. Zord és kiszámíthatatlan viszonyok közt talán a proszociális, vagyis a közösséget segítő viselkedés szolgálja az emberek túlélését" - írta közleményében Russel Gray, az Aucklandi Egyetem pszichológiai karának munkatársa.

A vallás megjelenését sokáig kulturális vagy környezeti tényezőkkel magyarázták, a kettővel együtt még nem. Az új eredmények alapján az ember kizárólagos tulajdonságának tartott bonyolult rítusok és gondolatok ökológiai, történelmi és kulturális változók keverékéből keletkeztek.

Csaknem hatszáz közösséget vizsgáltak

Gray a pszichológia és a nyelvészet összefüggéseit kutatja, a tanulmány vezető szerzője, Carlos Botero, az Észak-Karolinai Egyetem evolúciós ökológusa. A szerzők 583 közösség történelmi, társadalmi és ökológiai adatait vizsgálták meg, hogy a szigorú erkölcsű istenségek és a külső változók közötti sokoldalú kapcsolatot illusztrálják.

Míg korábbi kutatások az ökológiai viszonyokról durva becslésekre hagyatkoztak, az új tanulmány a növénytermesztés, a csapadékmennyiség és a hőmérséklet részletes, globális adatbankjain alapult. Az Etnográfiai Atlasz nevű, több mint ezer, 20. századi közösséget leíró digitális adatbázist is felhasználták: megvizsgálták földrajzi koordinátákat, vallások, a földművelés és az állattenyésztés jelenlétét.