Leégés okozza a Jupiter Nagy Vörös Foltjának színét

Nagy Vörös Folt
Vágólapra másolva!
A Naprendszer legérdekesebb légköri képződménye, a Jupiter Nagy Vörös Foltja már számos fogós  kérdést adott a csillagászoknak. Úgy tűnik, hogy a folt különleges színének okára végre sikerült kielégítő választ találni az arizonai Tucson-ban ezen a héten megtartott bolygótudományi konferencián.
Vágólapra másolva!

Vörösben tomboló légköri vihar

A Jupiter 22° déli szélességi körén fekvő, és a 17. század második felében felfedezett rendkívül kiterjedt heves anticiklon-vihar, a Nagy Vörös Folt környezetétől eltérő barnásvörös színének eredete már régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat. ( Eltérően a földi anticiklonoktól, a Jupiteren az anticiklon közepén a nagyobb a légnyomás.) Kevin Baines a NASA Jet Propulsion Laboratory (Passadena, Kalifornia) kutatója, valamint kollégái, Bob Carlson és Tom Momary november 11-én, az Amerikai Csillagászati Társaság Tucson-i bolygótudományi konferenciáján ismertették a Cassini-űrszonda infravörös spektrométerével készített felvételek analíziséből, valamint a laboratóriumi kísérleteik eredményéből levont következtetéseiket, a Nagy Vörös Folt színének okáról.

NASA/ Jet Propulsion Laboratory

A Jupiter make-upja

Baines és kollégái arra jutottak, hogy a Nagy Vörös Foltban uralkodó rendkívül heves feláramlások miatt a Jupiter magas-légkörébe került ammónia-szénhidrogének az erős UV sugárzás hatására ammóniára és acetilénre bomlanak, és ezek a gáz halmazállapotú atmoszferikus vegyületek a színkép vörös tartományában szórják szét a napfényt. ( A légköri fényelnyelődés és szóródás jelenségét extinkciónak hívjuk, a nappali égbolt kék színe is erre a jelenségre vezethető vissza.) Mindezt a Cassini által gyűjtött adatok is alátámasztják.

A Cassini-Huygens szonda felbecsülhetetlen adatokkal gazdagította a bolygókutatást Forrás: wikipedia.org

Képletesen, az ultraibolya-sugárzás „égeti” vörösre a híres jupiteri anticiklont. Mivel ez a jelenség csak a Nagy Vörös Folt legfelső magaslégköri rétegeiben jön létre, Baines szerint maga a Nagy Vörös Folt tulajdonképpen nem is vörös. A vöröses „leégés” alatt a felhőknek valószínűleg meglehetősen unalmas fehéres és szürkés színük van, modellünk szerint a Nagy Vörös Folt a felső felhőréteg kivételéve eléggé egyhangú színű – nyilatkozta Kevin Baines. Ha a vörös elszíneződés nem csak a magaslégköri felhőkre korlátozódna, a foltnak sokkal markánsabb lenne a színe, vélekednek a kutatók.

Háromszáz éve tomboló vihar

A Nagy Vörös Foltot már a 17. század csillagászai is észlelték, első tudományos igényű leírása 1831-ből származik, a híres német asztronómustól, Heinrich Schwabétől. A nagy nyomású stabil légköri-anticiklonban rendkívül heves, akár 360 kilométer/órás sebességű szelek tombolnak. Ez a rendkívül érdekes légköri képződmény a legnagyobb valószínűséggel egy kelet-nyugati irányú ellentétes áramlás által keltett örvény. A Nagy Vörös Folt mintegy 8 kilométerrel magasodik ki az egész bolygót beborító, alapvetően hidrogénből, héliumból, ammónia és metánvegyületekből álló, átlagosan 50 kilométer vastagságú felhőtakaróból.

A Nagy Vörös Folt egy rendkívül heves stabil viharzóna a Jupiter légkörében NASA/ Jet Propulsion Laboratory

A kelet-nyugati irányba eredetileg 40 ezer kilométer szélességű képződmény az elmúlt évtizedekben rohamos zsugorodásnak indult. A Hubble űrtávcső legfrissebb, 2014-es mérési adatai szerint, a folt zsugorodása évi 900-1000 kilométerre növekedett. A jelenség oka egyelőre még nem ismert a kutatók előtt. A folt jelenlegi legnagyobb szélessége 23 335 kilométer. A változás nem csak a folt méretére, hanem az alakjára is kiterjed; a zsugorodással az elnyújtott elliptikus formából egyre inkább köralakúvá válik. Ha ilyen tempóban folytatódik a Nagy Vörös Folt zsugorodása, néhány évtizeden belül akár végleg is eltűnhet a Naprendszer egyik legérdekesebb jelensége.