Hosszas tanakodás után megkezdte az üstökösmag fúrását a Csurjumov-Geraszimneko üstökösön szerdán landolt Philae leszállóegység. Korábban nem merték beindítani a fúróit, mert attól tartottak, hogy egyensúlyát veszti, de mivel árnyékban van, és várhatóan szombat estére úgyis lemerül, inkább fúrni kezdett.
Megkezdte a talajfúrást mintavétel céljából az üstökös felszínén a Philae leszállóegység, de elképzelhető, hogy a tápegységek lemerülése miatt az adatok már nem jutnak el a Földre - közölték az Európai Űrügynökség (ESA) németországi irányítóközpontjában.
A kutatók versenyt futnak az idővel, mert a 67P/Csurjumov-Geraszimenko felszínére szerdán leszállt kutatóegységnek kimerülőben vannak a tápegységei, és mivel árnyékos helyen ért talajt, egyelőre bizonytalan, hogy sikerül-e feltöltődnie napenergiával.
Hogy is állunk, Philae?
A német űrügynökség munkatársa, Valentina Lommats elmondta, hogy a korábban vélttel ellentétben a leszállóegység mindhárom lába a talajon áll, és amit az egyik láb körül a világűr sötétjének hittek, az valójában csak egy igen sötét árnyék. A Rosetta és a Philae közti rádiókapcsolat pár órája az üstkösmag takarása miatt megszakadt, ha azonban helyreáll, és a leszállóegység akkumulátorai még bírják, az irányítóközpont munkatársai megpróbálják úgy elforgatni a Philae napelemeit, hogy az 2-es helyett az 1-es, nagyobb napelempanel nézzen a Nap felé.
További aggodalomra ad okot, hogy nem sikerült célbajuttatni azt a parancsot, mellyel alacsony fogyasztású üzemmódba tehették volna a Philae-t a rádiókapcsolat ma éjjeli kiépüléséig.
Fúrás az élet molekuláiért
A kutatók sokat várnak a talajba behatoló MUPUS eszköz adataitól, azonban ezek csak az üstökösmag felszínének fizikai szerkezetéről árulkodnak. Az élet keletkezésére és az ősi Naprendszer szerves anyagainak tulajdonságaira a COSAC nevű műszer méréseiből szűrhetnek le fontos információkat, melynek a leszállóegység SD2 névre keresztelt fúróberendezése szolgáltatja a mintát a talajból. A művelet sikere még jó energiaellátás esetén sem garantált, mert úgy tűnik, a Philae alja a kívánatosnál nagyobb távolságban van a talajtól.
A COSAC nemcsak a szerves molekulák összetételét, de a kiralitásukat (vagyis, hogy "jobb- vagy balkezesek") is képes kimutatni, ami azért igen izgalmas, mert még nincs igazán biztos lábakon álló elmélet arra nézve, hogy a földi élet alapmolekulái miért "választották" épp azt az irányt, amelyet ma tapasztalhatunk.
A COSAC fogadja a mintából származó gázokat, majd egy gázkromatográffal, illetve egy tömegspektrométerrel elemzi az összetevőit. A Ptolemy (melyet ezúttal hátrébb soroltak a prioritási sorban) a molekulák izotópösszetételét vizsgálja. A CIVA egy spektrométerrel járul hozzá a mérésekhez.
Pár óráig bírja még
A Philae tápegységei már csak néhány órára elegendő energiát tartalmaznak és napelemei nem működnek megfelelően - közölte Philippe Gaudon, a francia űrügynökség (CNES) illetékes projekt vezetője. Amikor a minilabor tápegységei lemerülnek, és napelemei sem töltődnek fel, hibernált állapotba kerül. A kutató szerint ez akár már szombatra virradó éjszaka megtörténhet.
Az Európai Űrügynökség kutatói hosszas latolgatás után döntöttek úgy, parancsot adnak a robotnak a fúrások elvégzésére. Korábban attól tartottak, hogy a művelet kibillentheti egyensúlyából, mivel semmi sem rögzít az üstökös felszínén, mert nem működnek az erre alkalmas szigonyai. Mivel azonban Philae-nek meg vannak számlálva az aktív órái, úgy döntöttek, minden lehetséges műveletet megkísérelnek, hátha sikerül mégis kibillenteni jelenlegi helyzetéből, és tölthető helyzetbe manőverezni a napelemeit.