Szerves molekulákat fedezett fel az üstökösön a Philae minilabor

Szerves molekulák jelenlétét fedezte fel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége - jelentette be a Német Űrügynökség.

Az Európai Űrügynökség Philae minilaborja az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza. A tudósok most elemzik az adatokat azt kutatva, vajon a felfedezett vegyületek egyszerűek, mint a metán vagy a metanol, vagy összetettebbek, mint a fehérjék építőkövei, az aminosavak. A Philae az üstökös kemény felszínéből is vett mintát, ám ez még elemzésre vár.

A leszállóhely a Philae fedélzeti kameréjáva. Forrás: ESA

Az üstökösök a Naprendszer legősibb, 4,5 milliárd éves anyagaiból is tartalmaznak egy keveset. Korábbi tanulmányok utaltak arra, hogy poros légkörükben organikus anyag rejtőzhet. Az üstökösök organikus anyagainak kutatása "segít megérteni, vajon ezek az égitestek hozták-e a Földre annak idején a szerves molekulákat, melyek az élet keletkezéséhez kellettek" - mondta Stephan Ulamec, a landolásért felelős csapat német vezetője.

A remény hal meg utoljára

A kutatók remélték, hogy a földi irányítók által 67P-nek becézett kométán szerves molekulákat találnak, a szondának köszönhetően elsőként sikerült közvetlenül kutatni utánuk mind az égitest légkörében, mind a felszínén.

A Philae adatait most összevetik azokkal, amelyeket a Rosetta gyűjtött, amikor augusztus elején kevesebb mint 200 kilométerre volt a 67P-től. Ekkor az űrszonda egyik szenzora tanulmányozta az üstökös magja körüli gázburkot.

Az akkori mérések vizet, szén-monoxidot és szén-dioxidot jeleztek, melyek valószínűleg az égitest felszíni rétege alól törtek föl. Ammónia, metán és metanol nyomaira is bukkant a Rosetta. A gázburkot elemző tudósok októberben bejelentették: formaldehid, kén-dioxid és záptojásszagú hidrogén-szulfid nyomait is megtalálták.