Megduplázódott a rókák száma Magyarországon

ÁLLAT állati tetem fácán FOTÓ FOTÓTÉMA havas IDŐJÁRÁS róka természetfotó vadállat ÁLLAT állati tetem fácán FOTÓ FOTÓTÉMA IDŐJÁRÁS róka természetfotó vadállat Barcs, 2013. január 11.
Elütött fácánkakast néz a hóban egy vörös róka (Vulpes vulpes) a 68-as út
Barcs, 2013. január 11. Elütött fácánkakast néz a hóban egy vörös róka (Vulpes vulpes) a 68-as út mellett, Barcs és Somogytarnóca között 2013. január 11-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Vágólapra másolva!
Az elmúlt majdnem három évtizedben több mint a duplájára emelkedett a vörös rókák száma Magyarországon. Ennek egyik fő oka a rókák rendkívüli alkalmazkodóképessége.
Vágólapra másolva!

Hazafelé ballagunk a faluból a vasúti sínek mentén a Balaton déli partján fekvő nyaralónkba, amikor vörös villanásra figyelünk fel. Egy kifejlett vörös róka baktat különösebb sietség nélkül a sínek túloldalán. Ez egyáltalán nem ritka jelenség, mondta Heltai Miklós, a Szent István Egyetem docense, a VadVilág Megőrzési Intézet igazgatóhelyettese az Origónak. A róka rendkívül jól alkalmazkodó faj, és egyre gyakrabban bukkan fel az emberek közelében, ahol a kirakott szemetes zacskókban kutatva sok csemegét talál.

A vörös róka (Vulpes vulpes) a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Az Északi-sarkkörtől kezdve egészen a mediterrán vidékekig megtalálható. A déli féltekén nem őshonos, de Ausztráliába betelepítették a nyulak ellen. Kiválóan meghonosodott, de sajnos nagyobb veszélyt jelent a könnyebb zsákmányt jelentő őshonos erszényesekre, mint a nyulakra.

Vörös róka (Vulpes vulpes) egy fácántetemmel Forrás: MTI/Kovács Attila

A róka Magyarországon

A róka Magyarországon mindenütt előfordul, és egyedszáma egyre gyarapszik. Míg az 1980-as években a becslések szerint 1000 hektáron 4-5 róka élt, addig mostanra ez a szám 8-10, sőt egyes becslések szerint 12-13 egyedre emelkedett, mondta Heltai Miklós. Ennek több oka is van.

A fő ok az állatok kiemelkedően jó alkalmazkodóképessége. Az 1980-as évek óta nem történtek nagyobb természetátalakítások Magyarországon, és a rókák azóta könnyedén tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez. Az eltűnő természetes élőhelyeikről behúzódtak a mezőgazdasági területekre és az emberi települések közvetlen környezetébe. Elősegítette gyarapodását az is, hogy az utóbbi években - jórészt anyagi okok miatt - kevesebb vegyszert használnak a mezőgazdaságban, ami miatt elszaporodtak a pockok és más rágcsálók, a róka fő táplálékai.

Úton átszaladó róka Forrás: MTI/Varga György

Egész évben vadászható

A róka dúvadnak minősül, ezért egész évben vadászható. Prémje télen a legértékesebb, de az utóbbi idők szőrmeellenes kampányai miatt a rókákra nehezedő vadászati nyomás csökkent. Hozzájárult ehhez, hogy az orális immunizálás elterjedése óta a veszettség miatt sem kell hajtóvadászatot rendezni a rókák ellen.

Ennek ellenére az éves terítéken meglátszik a rókaállomány szaporodása. Míg az 1970-es években évi 30 000 rókát lőttek ki a vadászok, ez a szám 2013-ra - nagyjából azonos intenzitású vadászat mellett - 70 000-re emelkedett.

Veszettség

Bár a róka alkalmanként kárt okozhat a háztáji gazdaságokban, illetve a vadállományban, mégsem ez a legnagyobb gond vele, hanem a veszettség. Sajnos a róka könnyen elkapja a veszettséget és utána más állatokat (például kutyákat, macskákat) is megfertőzhet.

Szerencsére ma már ritkának számít itthon a veszettség. Ez a rókák hatékony immunizálásának köszönhető. A vakcinázásukat 1992-ben kezdték meg a nyugati határszélen, és 2000-ig a Dunántúlon jutatták ki repülőből vagy kézzel a csalikat. Ezt követte a Duna-Tisza köze, 2004-2007 között pedig az ország teljes területén folyt a vakcinázás. Ma már csak a déli és keleti határvonalon védekeznek, részben anyagi okokból (a vakcinázást jelentős uniós támogatással végzik), részben pedig azért, mert jelenleg ez a legveszélyeztetettebb terület. Évente kétszer, tavasszal és ősszel a határtól egy 50 kilométeres sávban szórják a csaliba csomagolt vakcinát.

Róka téli bundában Forrás: MTI/Kovács Attila

Tavaly az Origo is beszámolt arról, hogy újra felütötte a fejét a veszettség a rókák között. Szerencsére a járványt idejében sikerült megfékezni, és Heltai Miklós elmondta, hogy tudomása szerint 2014-ben nem fordult elő egy eset sem.

A cikk megjelenése után azonban a NÉBIH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától a következő pontosítást kaptuk: 2014-ben 23 esetben mutattak ki veszettség vírussal való fertőzöttséget. Ebből 20 róka, 1 őz, 1 kecske és 1 kutya volt. Az esetek Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében fordultak elő.

Nagy előrelépést jelentene a veszettség elleni küzdelemben, ha mindegyik szomszédos országban (elsősorban Romániában és Ukrajnában) is sikerülne felszámolni a rókák veszettségét, mert a szórványos hazai fertőzéseket a határon túlról érkező, nem immunizált, beteg állatok okozzák.