Vészes közelségben kering egymás körül az MY Camelopardialis két óriáscsillaga

Izgalmas felfedezés a Zsiráf-csillagképben

A legújabb megfigyelések azt mutatják, a Zsiráf csillagképben található MY Camelopardalis kettős rendszer csillagai olyan közel kerültek egymáshoz, hogy az égitestek külső plazmahéjai keringésük közben már érintkeznek egymással.

Az északi féltekén látható Zsiráf csillagkép egy 17. századi csillagtérképenForrás: wikimedia.org

Eddig még nem sikerült hasonló jelenséget pontosan megfigyelni, így az ütközés várható következményei is kérdésesek az Astronomy & Astrophysics szaklapban megjelent friss publikáció szerint.

Halálos "Kék-Duna keringő"

Az MY Camelopardalis rendszer mintegy 13 ezer fényévre fekszik Földünktől. A két fiatal és forró óriáscsillag közül az egyiknek 38-szor, a másiknak pedig 32-szer nagyobb a tömege, a Napnál. A részletes analízis azt mutatja, hogy a két fényes kékóriás rendkívül közel kering egymáshoz, és  eközben már súrolódnak a csillagok plazmaburkai.  ( A közös tömegközponttal rendelkező valódi  kettőscsillagok fénye periodikusan változik, annak függvényében, ahogy az egyik égitest elfedi a másikat. Ezeket a rendszereket szokás fedési változócsillagoknak is nevezni.)

Fantáziarajz az MY Camelopardalis egymást súroló kék hipercsillagairólForrás: Scienceshot/Javier Lorenzo

Hatalmas tömegükhöz képest  az MY Camelopardalis kék óriásai  nagyon gyorsan,mindössze 28 óra alatt kerülik meg egymást. Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy a két csillag egyszerűen egymásba olvad, vagy pedig az ütközés rapid, robbanásszerű termonukleáris reakciót fog-e kiváltani. Azt, hogy mennyi idő alatt következhet be a kritikus állapot, szintén nem tudjuk. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél távolabb fekszik tőlünk egy kozmikus objektum, annál tovább tart, amíg az égitestről az információkat hordozó fény eléri a földi észlelőt. Az MY Camelopardalis esetében a rendszer 13 ezer évvel ezelőtti állapotát látjuk, nem pedig a jelenlegit.)

Hiperóriások birodalma

A hiperóriások olyan rendkívül fényes nagytömegű fiatal égitestek, amelyek igen gyorsan veszítenek a tömegükből. A kék változók többnyire mind hiperóriások. Azok az újonnan keletkezett csillagok, amelyekben a belső nyomás és hőmérséklet miatt már stabil a proton-proton ciklus, vagyis a hidrogénatomok deutériummá, majd héliummá egyesülését biztosító termonukleáris reakció,  különböző színűek és méretűek.

Hipercsillagok, sárga és kék óriások halmazaForrás: wikimedia.org

A kibocsátott sugárzás spektrális összetevői alapján a kék színű csillagok a legforróbbak. Általában a naptömeg többszörösét meghaladó tömeggel rendelkeznek, színük és fényességük a hőmérsékletüktől, utóbbi pedig végső soron a tömegüktől függ. Az MY Camlopardalis kékóriásai a csillagfejlődés kezdeti stádiumában lévő fiatal csillagok, koruk hozzávetőleg 2 millió év.