Az egyik legősibb biológiai hadviselést veti be ellenfelei ellen az Iszlám Állam. Élő skorpiókkal töltött bombákat lő ki iraki célpontokra. A bombák ugyan nem szednek áldozatokat, de a pszichológiai megfélemlítő hatásuk nem lebecsülendő.

Az irakiak rómaiak elleni hadviselését újították fel az Iszlám Állam (IS) fegyveresei. Az irakiak alkalmazták ugyanis először az élő skorpiókkal töltött bombákat Kr. u. 198-199-ben a sivatagi Hatra város ostrománál. Az iraki védők agyagkorsókat töltöttek meg a mérgező ízeltlábúakkal, és ezeket dobták a római katonák közé. Azt nem tudni, hogy ez a pánikkeltés mennyiben járult hozzá az iraki győzelemhez, de a rómaiak súlyos vereséget szenvedtek a húsz napos ostrom végén.

Az IS modernizálta a terrorbombázásnak ezt a fajtáját. Több száz vagy akár ezer eleven skorpióval töltenek meg lövedékeket, amelyeket városokra és falvakra lőnek ki. A bombák becsapódáskor széttörnek, és a belőlük szétrepülő skorpiók pánikot okoznak a gyanútlan helyi lakosok között.

A kép illusztrációForrás:Flickr/ Peter G W Jones

Hamish de Bretton-Gordon, a NATO kémiai és biológiai fegyverekkel foglalkozó szakértője úgy nyilatkozott a The Mirror című brit napilapnak, hogy az IS olyan eszközöket készített, amelyekkel 60 centis bombákban lőhetik ki a mérgező élőlényeket.

A szakértő elmondta, hogy a skorpiók szívós lények, kibírják a kilövést és a több kilométeres utazást, és amikor a tartály széttörik ezrével özönlenek ki és másznak szanaszét. Bár egyes skorpiók nagyon mérgezők, a fő cél mégis a pánikkeltés.

A bombák rendszerint nem szednek áldozatokat, de a pszichológiai hatásuk jelentős, mondta de Bretton-Gordon, aki múlt héten tért vissza Irakból, ahol a biztonsági erők tanácsadójaként dolgozott.