Az ünnepek alatt a legtöbb embert elönti valami különös melegség, és fogékonyabbá válik a szép és aranyos dolgokra. Valószínűleg így lehettek ezzel a rangos Nature magazin szerkesztői is, akik összeállították 2014 legcukibb, a tudomány számára számtalan hasznot hozó állatainak (és robotjainak) tízes toplistáját.

Lássuk hát egyenként a ranglista helyezettjeit!

Tizedik helyezett – A fehérpamacsos selyemmajom (Callithrix jacchus) tévézési szokásai

Simogatnivaló, pamacsos fejük furfangos agyat rejt. A közönséges selyemmajmok képesek fajtársaik viselkedését eltanulni, akár a tévé képernyőjén keresztül is. Osztrák kutatók természetes élőhelyükön, a brazil őserdőben tanulmányozták az állatokat. Két csoportra osztották őket, mindkét csapat elé egy élelemmel teli dobozt és televíziót helyeztek. Azok a majmok, amelyek a doboz kinyitásáról készült videót vetítették, könnyebben hozzáfértek az eleséghez. Mivel a fiatalabb egyedek kíváncsibbak és befogadóbbak, sokkal hatékonyabban sajátították el a felvételen látható trükköket.

Forrás: Youtube/nature video

Kilencedik helyezett – Pisilő kutyák és a föld mágneses mezeje

Olykor elképesztő eredmények születhetnek, ha több ország kutatója összeáll egy nemes cél érdekében. Például ki lehet deríteni, hogy a kutyák ürítéskor leginkább a Föld észak-déli geomágneses vonalaihoz szeretnek igazodni. A nagyszerű felfedezést biológiai Ig Nobel-díjjal jutalmazták.

Forrás: Youtube/nature video

Nyolcadik helyezett – Dumbo-polip (Grimpoteuthis

Nyolcadik helyezettünkkel a tengerek mélyén úszhatunk össze. Az aranyos fejlábú két nagy fülre hasonlító uszonyáról kapta a nevét, mert sokaknak Dumbo, az elefánt mesefigura jut az eszükbe róla. Az állat mély és nyílt vizekben, 3000–4000 méteres mélységben fordul elő, de nem ritkán 7000 méter mélyen is megtalálható. A faj egyedeinek hossza általában 20–30 cm, de előfordulnak jóval nagyobb, akár 1,8 méter hosszúra megnövő példányok is. Főként soksertéjűekkel, evezőlábú rákokkal, ászkarákokkal, felemáslábú rákokkal táplálkoznak. A videóban szereplő példány azért is érdekes, mert ilyen testhelyzetben még sohasem figyelték meg ezt az állatot.

Forrás: Youtube/nature video

Hetedik helyezett – Szexi lábú békák

A Közép-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Indiában honos táncoló békák (Micrixalidae) 14 új faját fedezték fel 2014-ben. Békacomb még sosem volt ilyen kívánatos, legalábbis a békalánykák számára: a hímek rugdosó mozgással igyekeznek elcsábítani az ellenkező nem tagjait. A szaporodás a monszunt követően, gyors vizű patakokban zajlik. E békák rendkívül érzékenyek a környezet változásaira, így károsan érinti őket az élőhelyek kiszáradása. Ha a helyzet nem javul, lehet, hogy búcsút inthetünk ezeknek a parányi lényeknek is.

Forrás: Youtube/nature video

Hatodik helyezett – Hajókázó anoliszok

Kevés olyan helye van a világnak, ahová ezek a kis anoliszgyíkok ne tudnának eljutni – persze csak a mi segítségünkkel. A Nature magazinban megjelent legutóbbi kutatás szerint a tengeri kereskedelem erőteljesen megváltoztatta a Karib-térség gyíkfajainak biológiai sokféleségét azzal, hogy egyik szigetről a másikra szállította a rakományokban megbújó kéretlen potyautasokat.

Forrás: Youtube/nature video

Ötödik helyezett – Művészi vénával megáldott robotsereg

Ötödik helyezettünk kissé kilóg a sorból, ugyanis nem állatokról, hanem pici robotokról van szó. Az úgynevezett kilobotok a Harvard Egyetem teremtményei, különböző háromdimenziós alakzatokba tudnak rendeződni. A kerekek helyett lábakkal közlekedő minirobotok belső algoritmus alapján alakítják ki a kívánt alakzatot, így nem igényelnek emberi irányítást.

Ahhoz, hogy a forma összeállítása elkezdődjön, négy „magrobotot” helyeznek el az asztalon, köréjük fog összegyűlni a többi robot. Az asztal egyik oldalára zsúfolt rajt a felettük felgyulladó infravörös fény indítja el, melyet a kilobotokra szerelt érzékelők észlelnek. Az először elinduló minirobotok szintén infravörös fényt bocsájtanak ki, amellyel tájékoztatják az őket követőket. Az infravörös fénykiadásba a magrobotok is beszállnak, ezek koordinálják az alakzat kialakítását. A közelben tartózkodók megkapják az információkat a magrobotoktól és továbbítják a raj többi tagjai felé.  A folyamat igen lassú, az alakzat körülbelül 12 óra alatt áll össze. Az 1024 darab apró robottal többek között a hangyák, méhek és hasonló rovarok komplex kolóniaalkotó viselkedését kívánták modellezni.

Forrás: Youtube/nature video

Negyedik helyezett – Közel sem sátáni sátánmajmok

Félelmetes nevük ellenére a sátánmajmok nem ördögi lények, habár többségüket furcsa „hajviselettel” áldotta meg a természet. Brazília, Bolívia és Peru erdeiben élnek. Idén azért kerültek reflektorfénybe, mert családjuk (Pitheciidae) öt új fajjal bővült. Az "új" kifejezés kissé megtévesztő, mert korábban is tudtak róluk a biológusok, azonban egészen idáig csupán alfajként tartották őket számon. A sátánmajomfélékről egyébként jelenleg igen kevés információ áll rendelkezésre. Annyi biztos, hogy érzékenyek a környezeti változásokra, így az élőhelyek leromlása és a vadászat egyaránt pusztítja őket.

Forrás: Youtube/nature video

Harmadik helyezett – Csábító szemű ugrópók

A szem a lélek tükre – a pókszem pedig az áldozaté. Az ugrópókok (Salticidae) nyolc látószervükkel 360 fokos szögben látják a világot, és a színeket is képesek megkülönböztetni. A róluk készített fotó nemcsak a Nature munkatársait, hanem a Nikon által szervezett idei Small World mikrofotográfiás verseny zsűritagjait is elbűvölte, így végül a díjazottak közé kerülhetett.

Forrás: Youtube/nature video

Második helyezett – Pingvin négy keréken

Mi az? Cuki és négy keréken gurul? Egy robotpingvin! A Nature szerkesztőségének kettes számú kedvence egy álcázott távirányítású robot, amelyet a kutatók azért fejlesztettek ki, hogy egy pingvinkolónia életét nyomon követhessék. Korábban ezt a feladatot maguk a kutatók látták el, akiknek közelről kellett megvizsgálniuk a chippel ellátott állatokat. Ez nem volt túl előnyös, mivel jelenlétük stresszelte a madarakat, amelyek viselkedése ennek hatására megváltozott. A robotpingvin nagyjából kiküszöbölte ezt a hátrányt, és a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) jelentős hányada bedőlt a trükknek.

Forrás: Youtube/nature video

Első helyezett – Ölelésszindrómás koala

Sok kutatót érdekelt, miért is szereti ölelgetni a fákat annyira a koala (azon kívül, hogy le ne essen). Ennek megvan a nagyon egyszerű oka: ezzel hűti a testét az állat a nagy forróságban. Egy fa törzse akár 9 Celsius fokkal is hűvösebb lehet a levegő hőmérsékleténél, így nem csoda, ha szorosan magához szorítja a hűs felületet. A jelenséget idén figyelték meg először ausztrál kutatók hőkamerák segítségével. 

Forrás: Youtube/nature video