Kiterjedt szén-dioxid-óceánok lehettek a Vénuszon

A Vénusz a legújabb megfigyelések szerint vulkánilag aktív bolygó. A felszín kietlen és forró pokolbéli katlanra emlékeztet

A múltban a Vénusz felszínét cseppfolyós szén-dioxidból álló óceánok boríthatták, ami magyarázatot ad a felszíni formációk tagoltságára is – vélik a Cornell Egyetem kutatói.

A pokol tornáca

A Vénuszt szokás a Föld ikertestvérének nevezni, ami annyiból igaz is, hogy a két égitest tömege majdnem egyforma.

A Vénusz (balról a második) és a Föld majdnem azonos tömegűek. A képmontázson bal szélen a Merkúr, a Föld mellett jobbra a Mars, valamint a Hold méretarányos képe látható Forrás: wikimedia.org

Ha azonban az egyéb fizikai jellemzőket vesszük számba, akkor a két testvér már teljesen más képet mutat: amíg a Föld kiegyenlített hőmérsékletének, oxigénben viszonylag dús légkörének és hidroszférájának köszönhetően az élet szigete, addig a Vénusz a közel 100 atmoszférás légköri nyomás és 400 Celsius-fokos felszíni hőmérséklet miatt sokkal inkább a pokol tornácának tekinthető – legalább is földi fogalmak szerint.

Bizarr óceánok múltbéli világa

Amíg a Vénusz jelenleg kietlenül száraz forró égitest, a múltban olyan, kiterjedtségében a földi tengerekhez hasonló, de roppant bizarr óceánokkal rendelkezett, amelyek cseppfolyós szén-dioxidból álltak. A szén-dioxid a leggyakoribb gázkomponens a szerelem istennőjének bolygóján. „Jelenleg a Vénusz légkörének 96,5 százalékát alkotja a szén-dioxid” – nyilatkozta Dima Bolmatov, a tanulmány vezető szerzője, a Cornell Egyetem (Ithaca, New York állam) elméleti fizikusa.

A Vénusz a legújabb megfigyelések szerint vulkánilag aktív bolygó. A felszín kietlen és forró pokolbéli katlanra emlékeztet Forrás: wikimedia.org

A múltban a hőmérséklet és a nyomás hatására a szén-dioxid úgynevezett szuperkritikus állapotban létezhetett a Vénusz felszínén. (Az olyan hőmérsékletet és nyomást, amely a három termodinamikai halmazállapot – szilárd, cseppfolyós és légnemű – találkozási pontja, hármaspontnak nevezik. Ebben az állapotban nem lehet előre megjósolni, hogy az anyag mekkora részarányban van szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotban jelen. Ha például a hőmérséklet megváltozik, az egyik halmazállapot is eltűnik.) Bolmatov és kollégái a szuperkritikus szén-dioxid állapotjellemzőit vizsgálták. „Egyelőre még sok a bizonytalansági tényező az ilyen anyag viselkedésével kapcsolatosan” – fűzte hozzá Dima Bolmatov.

Optikai tartományban csak a bolygó felszínét eltakaró felhőzet észlelhető Forrás: wikimedia.org

A légköri nyomás jelenleg a 90-szerese a földi atmoszferikus nyomásnak, de a modellszámítások szerint a Vénusz korai időszakában akár több tucatszor is nagyobb lehetett a légnyomás.

A cseppfolyós szén-dioxid korszaka

A szén-dioxid szuperkritikus állapotát eredményező viszonyok mintegy 100-200 millió évig állhattak fenn a bolygó kialakulását követő időszakban. Ez elég hosszú idő volt ahhoz, hogy a szuperkritikus szén-dioxid cseppfolyós halmazállapotban létezhessen, és elborítsa a bolygó alacsonyabb fekvésű síkvidékeit. Ezek a meglehetősen nagy területen létezett szén-dioxid-óceánok nemcsak anyagukat, hanem az átlagmélységüket tekintve is eltértek a földi világtengertől, a számítások szerint a vénuszi óceán átlagmélysége alig 25 méter lehetett.

A Vénusz felszíne radarképmontázson. A sűrű felhőzet miatt a valóságban vizuálisan nem észlelhető a felszín Forrás: NASA

(A világtenger átlagmélysége 3800 méter körüli.) A szén-dioxid-óceánok létét bizonyíthatják a sűrű felhőzet alatti felszíni alakzatok, a rift-völgyek, a folyószerűen meanderező képződmények, szurdokok és kiterjedt síkságok. Az érdekes elméletről a Space.com csillagászati portál tudósított.

A szerelem bolygója

Az ókori római mitológia istennőjéről elnevezett Föld-típusú bolygó az égbolt harmadik legfényesebb égiteste a Nap és a Hold után, látszólagos fényessége 4,6 magnitúdó. Sorrendben a második Naphoz legközelebb keringő bolygó, 224,7 nap alatt kerüli meg központi csillagunkat.

A Nap és a Hold után a Vénusz az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb égiteste. A fotón a Holdtól közvetlenül balra a Vénusz, középen felül pedig a Jupiter látható Forrás: wikimedia.org

A Vénusz jóval közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért néhány hónapig a keleti, illetve szintén pár hónapig a nyugati égbolton látható két-három órával napkelte előtt vagy napnyugta után. A Föld-típusú bolygók közül a Vénusz rendelkezik a legsűrűbb légkörrel, amely túlnyomórészt szén-dioxidból áll. A felső légkört alkotó felhőzet a magas kénsavtartalma miatt rendkívül erős fényvisszaverő képességgel rendelkezik, a bolygó egész felszínét eltakaró sűrű szén-dioxid-felhők miatt vizuálisan nem észlelhetők a terepalakzatok.

A Vénusz térképén jól látszik a síkságokkal tagolt felszín. A mélyebben fekvő síkságok lehettek az egykori szén-dioxid-óceánok medrei Forrás: Origo

A Vénuszon sokkal több vulkán található, mint a Földön, köztük 167 olyan óriás, amelynek átmérője meghaladja a 100 kilométert. A megfigyelések szerint jelenleg is kimutatható a vulkáni aktivitás a bolygón. A szerelem istennőjéről elnevezett bolygót ezért akár az alvilág kovácsa, Vulcanus is megirigyelhetné.